Kisdém a Kossuth emlékhelyek legjelentősebb Veszprém megyei színtere. Ma a Csárdapusztai kápolnával együtt Bakonyság külterülete, Bakonyszentiván tőszomszédságában.

 

A Kisdém környéki népi emlékezet úgy őrzi, hogy Kossuthék házasságkötése a csárdapusztai kápolnában történt. E feltételezés alapján Kossuth-kápolnának is nevezik a XVIII. században felszentelt barokk építményt. E tévhit alapjául szolgálnak a később keletkezett írott források, melyek emlékeztetnek a szokatlan házasságkötésre.

Bárhogy is történt, a valóságban biztosak lehetünk abban, hogy Kossuth Lajos többször is járt Kisdémen apósa birtokán és a környező településeken is.

Részlet H. SZABÓ LAJOS: „Kossuth emlékek Veszprém megyében, Pápa 1997.” című könyvéből:

„A csárda-pusztai kápolna, mint Kossuth emlékhely

Bakonyság és Bakonyszentiván közös határainak találkozásánál, közvetlenül az út mellett található egy felújított s újszerű formájában pompázó kis kápolna. Az elmúlt évtizedekben úgy tűnt, hogy e kápolna az enyészeté lesz, aki arra járt láthatta; a gyom felverte környezetét és az épület külseje és belseje egyaránt pusztulásnak indult. - Azóta változtak az idők, s a szorgos kezek munkája nyomán, az önkormányzatok és egyházak támogatása folytán feltámadt tetszhalott voltából és lassan visszanyeri funkcióit is.

Ma akik arra járnak, láthatják a jelentős változást, megcsodálhatják, örülhetnek szépségét látva, majd továbbmennek. Egy azonban bizonyos, egyre többen érdeklődnek rejtélyes szerepéről Kossuth Lajossal kapcsolatban, s mind többen mondják: ez a Kossuth-kápolna, ahol a nagy hazafi esküvőjét tartotta. - Vajon mi az igazság? - mi történt itt hajdanán, úgy 1841. év kora tavaszán. A kutatás mai állása szerinti igazságot ismerhetjük meg a következő leírásban.

 A kápolna Bakonysághoz tartozó Csárda-pusztán helyezkedik el, mely közvetlenül kapcsolódott ahhoz a birtoktesthez, amely Kossuth Lajos apósának, Meszlényi Jánosnak a tulajdona volt a múlt század folyamán. A barokk stílusú kápolna a XVIII. században épült. Építtetője Török János, aki valószínű sírkápolnának szánta, mert alatta egy nagy kriptaépítmény található. A főhomlokzat íves oromzatának széleit gömbdísz szegélyezi, felette fatornyocska emelkedik ki. A bejárati kőkeretes ajtót és a felette lévő ablakot falpillérek szegélyezik. A kápolna berendezése rokokó stílusú, mint például a szentélyben álló keretes oltár és a falakon látható faszobrok. A fogadalmi kép 1773-ban készült, XVIII. századi a két zászló is. Értékes darabja még a berendezésnek két barokk rézkehely, az úrmutató, a cibórium és a rokokó tömjéntartó. Valamikor itt tartották az altöttingi Szűz Mária kegyszobrának másolatát, melyet a Bakonyszentivánra telepített bajor parasztok hoztak magukkal. Ma a bakonyszentiváni római katolikus templom féltett kincseként őrzik.

Mivel a kápolna állagát tekintve teljesen lepusztult állapotban volt, a németajkú lakosság betelepítésének 250. évfordulójára és Kossuth Lajos halálának 100. évfordulója tiszteletére a római katolikus egyházközség elhatározta a kápolna felújítását. A költségekhez Bakonyszentiván Önkormányzata 50 ezer Ft-tal járult hozzá, a többit az egyházközség állta jórészt a bakonyszentiváni hívek és a községből elszármazottak adományaiból. A szorgalmas és hozzáértő munka eredményeként a kápolna felszentelésére 1994. augusztus 20-án - Szent István királyunk és államiságunk megteremtésének évfordulóján - került sor. Rá egy év múlva emléktáblát helyeztek el a kápolna falának külső jobboldalán Kossuth Lajos emlékére, melynek történetét a következőkben osztjuk meg a kedves olvasóval.

Hadnagy László a Veszprém Megyei Honismereti Egyesület elnökeként amikor az emléktáblát felavató beszédét tartotta a következőket említette: „A Kossuth-emlékhelyek egyik legjelentősebb színtere Kisdém. Ma Csárda-pusztával együtt Bakonyság külterülete. Kossuth családi életének sorsdöntő eseménye Meszlenyi János kisdémi földbirtokos Terézia lányával kötött házassága, - ki szerető érdeklődést tanúsított iránta fogsága idején is.”

Meszlenyi Terézia római katolikus volt, míg Kossuth Lajos evangélikus, ezért a vegyes vallású házasságkötés szokatlan és megalázó körülmények között történt 1841. január 9-én a pesti belvárosi római katolikus plébánián. Idézzük az eseményt Rainer Pálnak 1995-ben közzétett írásából: „A házasságkötésre végül Pesten, a belvárosi plébánián került sor. 1841. január 9-én, s annak körülményei - miután Kossuth nem adott reverzálist - szinte mindenben emlékeztettek az 1840-es püspökkari körlevél és primási enciklika szellemére (templomon kívül, karing és stóla nélkül, minden egyházi szertartást mellőzően, áldás nélkül tudomásul véve a házasságot). Feichtinger Domokos (1778-1852) belvárosi plébános, címzetes aszódi prépost - utóbb pozsonyi kanonok - ugyanis a parókia egy oldalszobájában, „ünnepélytelen egykedvű hanyagsággal” csupán tudomásul vette a házasság létrejöttét, ami Kossuth környezetében, a násznép köreiben óriási felháborodást keltett. Ezen az sem segített, hogy az ifjú pár és ismerőseik a templomon keresztül hagyták el az esküvő színhelyét.” - pedig Kossuth Lajosnak és Meszlenyi Teréziának a tanúi sem voltak akárkik. Fáy András a „nemzet mindenese” jelzővel illetett nemzetgazdász, gróf Ráday Gedeon a Nemzeti Színház későbbi igazgatója, Szentkirályi Móric Pest vármegye alispánja és Szombathelyi Antal tanúskodtak.

Ezek után nem lehet véletlen, hogy az após Meszlenyi János, aki hitbuzgó katolikus ember volt, egyházi áldásban kívánta részesíteni a házasságot. Ezért a nászútról hazatért és Kisdémre látogató ifjú pár házasságát a Csárda-pusztai kápolnában áldatta meg egy plébános barátjával. (Mivel ebben az időben Kisdém a pápateszéri római katolikus egyházközséghez tartozott, valószínű az egyházi szertartást végző személy Markovics János, az akkori esperes-plébános volt). Sajnálatos módon az eseményről és annak pontos idejéről feljegyzés nem található az egyházi iratok között, csupán feltételezhető, hogy a szertartás 1841 február vagy március hónapban zajlott le.

A fent említett eseménynek állít emléket a kápolna falán elhelyezett s felirattal és domborművel ellátott márványtábla, melynek alkotója a Salföldön élő Raffai Béla szobrászművész. A barokkhoz illő betűkkel bevésett felirat a következő:  

 

„E kápolnában áldották meg 1841-ben

Kossuth Lajos és Meszlényi Terézia

házasságkötését 

Veszprém Megye Közgyűlése

Bakonyság Község Önkormányzata

Bakonyszentiván Község Önkormányzata

Veszprém Megyei Honismereti Egyesület

1994.” 

 

Kossuth Lajos halálának 100. évfordulójára tervezett emléktábla felavatására - némi késéssel - 1995. június 11-én került sor.”

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás