Farkashegy – Bakonybél – Farkashegy

(Lejárva 2006. július 27., Szűcs Gábor, Horváth Ferenc és az V. Kerékpáros tábor résztvevői Vértesszőlősről: Szabó Mária, Csenke Éva, Szabó Henrietta, Slezák Dalma, Nagy Péter, Gombás Péter, Török Bence) Ajánljuk a Cartographia által kiadott A BAKONY című (1:40000) turistaatlaszt és útikönyvet, amelynek 82. és a 88. oldala érinti a túraútvonalat. Farkashegy-Fenyőfő: 3,5 km, kb. 20 perc Fenyőfő-Bakonyszűcs: 4,5 km, kb. 40 perc Bakonyszűcs-Bakonykoppány: 1,5 km, kb. 5 perc Bakonykoppány-Huszárokelőpuszta: 2,5 km, kb. 10 perc Huszárokelőpuszta-Bakonybél (Szentkútig): 10,0 km, kb. 20 perc Forrasztó-kő-Hubert-lak: 1,0 km, kb. 5 perc Hubert-lak-Király-kapu: 4,5 km, kb. 30 perc

 

A Reflex-háztól Pápateszér közigazgatási határáig viszonylag jó minőségű murvás úton kerekezhetünk (ez kb. Fenyőfőig fele út). Ezután - különösen száraz időben - egyre nehezebb, mélyülő homokos úton folytathatjuk utunkat, rövidesen balról egy bekerített 15-20 éves erdei fenyő ültetvény mellett. Fenyőfőig tartó utunk utolsó negyede különösen mély homokúton vezet, ezért gyakran tolni kell a kerékpárt. Így beérkezünk az eddigi utunkra merőlegesen haladó Fenyőfő-Bakonyszűcsi homokos földútra (Fenyőfőtől néhányszáz méternyire), ezen pedig jobbra fordulunk a sárga ¤ majd egyenes tovább haladva a sárga + jelzésű turistaúton Bakonyszűcs irányába. Eddigi utunk – ha enyhén is, de – folyamatosan emelkedett.

Kerékpárral jobban járható alternatíva:

Az előbbiekben említett erdei fenyő ültetvény végéig az előzőek szerint, itt derékszögben balra térünk (amerre az autók nagy része is jól láthatóan letérnek), utána kb. 100 m-re az autók nyomát követve jobbra fordulunk, így egy fiatal fenyvesben haladva egy tisztásra, majd rövidesen Fenyőfő község szélső házánál érünk ki. (Itt megcsodálhatjuk az elénk táruló Magas-Bakony panorámáját.) Itt azonnal jobbra rátérünk a Fenyőfő-Bakonyszűcsi homokos földútra, amely a sárga ¤, majd később, az útról nem letérve a sárga jelzésű turistaútnak felel meg.

Fenyőfőtől Bakonyszűcsig zömében sík terepen vagy lefelé haladunk. Sok szakaszán különösen száraz időben a mély homok miatt kerékpárral nem járható. (Ezeken a szakaszokon bizony, tolni kell a bicajt.) Bakonyszűcsig vezető utunk utolsó negyedén kiérve az erdőből, a sárga jelzésű utat elhagyva egyenesen továbbhaladva füves-bokros, homokos platóra érünk, itt érdemes ismét megpihenni és a balkéz felöl részleteiben is látható Magas-Bakonyi panorámát megtekinteni. Egy hosszú lejtőn Bakonyszűcs szélét érintve a temető mellett már műúton elhaladva balra tartva vegyük az irányt Bakonykoppány felé.

Kellemes körülmények között enyhe lejtőn haladva a Bakonykoppány templomához érünk, ahol balra kanyarodva rátérünk a Zirc-Pápa útvonalra. Bakonykoppányt erős lejtőn jobb és balkanyar után elhagyva a Gerence völgyében enyhén emelkedő jó minőségű műúton haladunk tovább.

A Gerence-patak hídján áthaladva kb. fél kilométer után érkezünk Huszárokelőpusztára.

Huszárokelőpuszta névre három néveredeztetési történet létezik. Az egyik szerint húsz árok szalad rá a pusztára, és innen a név. A másik névelemzés a kistáj helyneveihez pászítja a szót. Mert ott van a pusztától nem messze a Nyúzóvölgy, ahol a török világ idején, ha vérmes kedvük, forró vérük arra ajzotta, elevenen nyúzták meg a foglyokat. Aztán arrébb van a Franciavágás, amely a huszárokkal kapcsolatos. Mondják, hogy a napoleoni időkben vitézkedtek itt a magyar huszárok.

Továbbra is enyhén emelkedő úton kerekezünk és kb. 3,5 km után kellemes autóspihenőhelyre érkezünk. Az út jobb oldalán nyíló tisztáson a Gerence-patak partján padok és asztalok várják a megfáradtakat.

 

A pihenőhellyel szemben egy fából készült információs tábla mutatja az Boroszlán-tanösvény kezdetét.

Tovább kapaszkodunk a Gerence-völgy enyhe emelkedőjén, s mintegy 4 km megtétele után érkezünk Bakonybélre. A falun belül hosszú, tovább emelkedő úton az első balkanyarban érjük el az 1018-ban alapított bencés apátságot. Főbejárata előtt kellemes ligetben zárhatjuk le kerékpárjainkat, s tekinthetjük meg az apátságot, illetve az ajándékboltját.

 

Megállóhelyünkkel szemben kicsit feljebb nyílik az Erdők Házához vezető út. Ide a kerékpárokat hátrahagyva gyalog érdemes mennünk, kb. 200 m-re található. Bakonybél központjában, az erdészet mellett található egykori magtár épületében kialakított turista jellegű szállás, konyhahasználattal. Ugyanitt megtekinthető az erdészeti és természetvédelmi gyűjtemény is, valamint lehetőség van kiadványok és ajándéktárgyak vásárlására. Itt működik a Magas-Bakony Tájvédelmi Körzet központja is.      

Az Erdők Háza után a település főutcájára visszatérve balra az emelkedők irányába pár háznyira található a falumúzeum-jellegű tájház. Az egykori kisnemesi házban és gazdasági épületeiben működő kiállítás a falu régi használati tárgyaival, és szerszámaival, köztük a híres fafaragók munkáival ismerteti meg a látogatót.

Kerékpárjainkhoz visszatérve a liget mélyébe eltűnő úton haladva rövidesen rácsatlakozunk a Petőfi útra, amelyen tovább kerekezve a falut elhagyva, egy kilométernyire a falutól áll a Borostyán- vagy Szentkút és a kápolna azon a helyen, ahol a hagyomány szerint Szent Gellért remetéskedett.

Már a középkorban volt itt kápolna; a mai épületet 1825-ben emelték, a mellette lévő kálváriát pedig a XIX. század végén. A kápolna és a kálvária búcsújáró hely már régóta. A területet az 1995-ben alakult Bakonybél Sport, Kulturális és Közműfejlesztési Alapítvány támogatásával hozták rendbe, és állítottak e helyre szobrot Szent Gellértnek. A források egy kis tavat táplálnak, innen a névben a kút szó.

Visszaút:

Ugyanúgy, mint ide, vagy akik a Bakonyszűcs-Fenyőfő-Farkashegy közti homokos emelkedő utat szeretnék kihagyni, azoknak a következő módon:

Bakonyszűcsre érve a falu főutcáján a jól látható templom irányába haladunk, a templom előtt jobbra lefele kanyarodó utat követjük. A falu utolsó házai után rövidesen egy patak hídján kelünk át, rövid emelkedő szakasz után a kőkeresztnél balra fordulunk. Lejtős homokos úton haladunk egyenesen, amely néhány száz méter után emelkedni kezd. Az emelkedő derekán balra látható a nagyon közeli szűcsi tó. A tavat elhagyva kb. 200 m emelkedő után, erősen jobbra kanyarodva érünk fel az ellaposodó dombtetőre. Az utat követve, véletlenül sem térünk le balra vagy jobbra, az út íveitől eltekintve egyenesen haladunk Észak-kelet irányába. Rövidesen egy marhalegelőre érünk, baloldalt karámok és itatóvályúk, jobboldalt enyhén, de hosszan emelkedő legelő. A lejtő alján haladva eddigi irányunkat tartva, rövidesen beérkezünk az erdőbe, méretes vashídon áthaladva, a mély homokban a kerékpárokat tolva a marhák által kitaposott úton haladunk felfelé. Utunkat rövidesen egy széles homokos út keresztezi, ahol jobbra fordulunk, néhány száz méter után az első jól járható úton balra kanyarodunk. Rövidesen az út balra kanyarodik, melyet követve néhány száz méter egyenes után az első lehetséges helyen jobbra kanyarodunk. Kb. 150 m után útkereszteződéshez érünk (aki ismeri az utat, itt jobbra fordulva rövidesen elérheti a hangulatos erdei pihenőhelyet, a Grófi-fürdőt, amely alig 1 km-re található a Reflex-háztól.), amelyen balra haladva mindvégig a kijárt úton haladva mintegy 1,5 km után a pápateszéri temetőhöz érünk. Innét a Reflex-ház kb. 2,5 km.

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás