A megyei napilap által indított népi kezdeményezés kapcsán Dunakilitin tartotta meg kihelyezett ülését az Országgyűlés Fenntartható Fejlődés Bizottsága, hogy megvitassák, hogy a parlament tűzze-e napirendjére a szigetközi Öreg-Duna-meder és a győri Mosoni-Duna-szakasz vízgazdálkodási problémáinak megtárgyalását. Az ülésen Egyesületünk képviseletében Lajtmann József szólalt fel, és ismertette a Reflex álláspontját, valamint javaslatait. E javaslatokat tartalmazza az az ismertetőanyag, amelyet a jelenlévő képviselők részére átadtunk, és amely az alábbiakban részleteiben is olvasható.

Vizet a Dunába!

Néhány évtizede, a vízlépcső-építkezés előtt, a Szigetköz még a Kárpát-medence csodaszép, érintetlen tája volt. A nagy természetátalakításról, a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszerről, 1977-ben kötött szerződést Magyarország és Csehszlovákia. Hiába vált később nyilvánvalóvá, hogy a vízlépcsőrendszer nemcsak energiát fog termelni, hanem súlyos környezeti károk forrása is lesz, az építkezést már nem lehetett teljes mértékben megakadályozni. Az egész terv ugyan nem valósult meg (nem épült meg a nagymarosi gát, és a bősi erőmű nem jár csúcsra), azonban a Dunát 1992 októberében a csehszlovák fél eltérítette a medréből, és üzembe helyezte a bősi erőművet. A Szigetköz-Csallóköz élővilága, vízkészletei, a táj megmaradása veszélybe került.

Közemberek sokasága, köztük a civil környezetvédők, sokszor - és néha eredménnyel -, emelték föl a szavukat az építkezés ellen. A nemzetközi jog ellenes csehszlovák lépés, a Duna elterelése után, a természetet féltő embereknek új feladata van: az államok közti vita méltó befejezésének, és  - a vita idejére - a környezeti károk enyhítésének a szorgalmazása.

A Reflex Környezetvédő Egyesület az elmúlt évtizedekben részese, sokszor kezdeményezője volt mind a vízlépcsőépítés-ellenes, mind a kárenyhítést szorgalmazó mozgalmaknak. Fontos feladatunknak tekintjük, hogy közérthető adatokkal és összefoglaló anyagokkal segítsük az állampolgárok tájékozódását a tanulmányok és javaslatok erdejében. Most szeretnénk felvillantani a civil környezetvédők elmúlt "Dunás" évtizedeinek néhány állásfoglalását, és előterjeszteni a Szigetköz értékeinek védelmét szorgalmazó javaslatunkat, mely a hágai eljárás lezárásáig tartó időszakra akadályozná a környezeti károk visszafordíthatatlanságának bekövetkezését.

Számok a Szigetköz kárairól

A Duna elterelése óta eltelt időben a pozsonyi mércénél a vízhozam átlaga 2080 m³/s, a rajkai mércénél 420 m³/s volt, ez a teljes hozam 20 százaléka. Az eltelt, majdnem 7300 nap alatt a Dunán 1310 milliárd (1,3 billió) köbméter víz folyt le, amelyből a Duna szigetközi szakaszára csak 266 milliárd köbméter jutott, mert a szlovák fél 1044 milliárd köbméter vizet terelt a bősi erőműre. Az ábra a tavalyi évvel bezárólag mutatja a vízmegosztás éves alakulását.

Az idei évben sincs változás, sőt januárban előfordult, hogy 360 m³/s hozammal kevesebb vizet adtak át, mint amit a magyar-szlovák megállapodás előír. Az év három napján (június 14., szeptember 4-5.) volt 1000 m³/s-nél nagyobb  hozam (~1300 m³/s).

Nagyvizes elöntés a Szigetközben idén egyetlen napig sem volt, rontva ezzel az elterelés óta tartó időszak riasztó statisztikáját. 1992 októbere óta összesen 39 nagyvizes nap volt. Ha nem terelték volna el a Dunát, 832 napon lett volna nagyvizes elöntés; azaz évente átlagosan 40 napon át jótékonyan öntözte volna az ártéri ligeteket a folyam. 1992 óta előfordult, hogy öt éven keresztül egyetlen napig se láttak Duna-vizet a hullámtéri erdők.

A Reflex javaslatai a károk enyhítésre

A Duna elterelése után a kormányok a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordultak, és elkezdődött a tervezés a szigetközi természeti értékek - legalább átmeneti - védelmére. A korabeli anyagok közül kiemelkedik az a nemzetközi szakértő-csoport (WG) által készített javaslat (Commission of the European Communities, Republic of Hungary, Slovak Republic, Working Group of Monitoring and Water Management Experts for the Gabcikovo System of Locks (WG): Report on Temporary Water Management Regime, Bratislava, December 1, 1993), mely a hágai eljárás keretében, az EU Bizottságának felkérésére készült.

A magyar kormány határozatban fogadta el a javaslatot; az ideiglenes vízpótlásról 1995-ben kötött kormányközi egyezmény is e javaslaton alapult. A javaslat főbb elemei közül több megvalósult. A műszaki intézkedések két dunai fenékküszöböt irányoztak elő, az egyik megépült (1995); a vízkormányzásra vonatkozó javaslatból megvalósult a Mosoni-Dunára és az ágrendszerek vízellátására vonatkozó rész, sajnos, a Dunára vonatkozó nem.  A javaslat alapján a két ország szakértői közösen monitorozzák a vízpótlással érintett területeken a hidrológiai, hidrogeológiai, pedológiai folyamatokat és az élővilág változását.

Javaslataink

1. Kérjük, gyorsítsák föl a hágai ítélet végrehajtásáról folytatott tárgyalásokat, és mielőbb kössék meg legalább a Duna vízmegosztására vonatkozó egyezményt.

2. Az egyezmény megkötéséig tartó időszakra állapodjanak meg a WG javaslatok még nem megvalósított intézkedéseinek végrehajtásáról, mindenekelőtt az ökológiai minimumot jelentő dunai vízhozamról.

A javaslat készítése óta eltelt időben az ágrendszerekben a Duna mindkét oldalán jelentős változások voltak. Új bukók, zárások, zsilipek épültek, másokat pedig elbontottak. Ezért a korabeli műszaki intézkedéseket felülvizsgálva, igazítani kell őket az ágrendszer jelen állapotához.

Javaslatunk várható előnyei:

- a Szap fölötti visszaduzzasztás mértéke csökken;

- a Duna-part menti sáv talajvízszintje megemelkedik;

- az ártéri erdők és élőviláguk kondícióit a talajvízszint emelkedése és a tartós nagyvízi elöntés javítani fogja;

- a térség minden vízfolyása szabályozott, ezért újabb jelentős műszaki beavatkozás – tehát újabb nagy költség – nélkül megvalósítható.

Civil állásfoglalások a múltban és most

A Dunáért 1998. évi február hó 28-án a Parlament előtt tüntetők KIÁLTVÁNYA

A Magyar Köztársaság Országgyűléséhez!

A sokszor kinyilvánított közakarat, az Országgyűlés határozatai és a hágai Nemzetközi Bíróság ítélete ellenére Horn Gyula és kormánya most mégis meg akarja valósítani a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszert. Ha sikerül, végveszélybe kerül a Duna kétszáz kilométeres szakasza, végveszélybe kerülnek a Duna mentén élők létfeltételei, az ivóvízkészletek, a csodálatos szépségű táj, a Dunakanyar és Esztergom történelmi emlékei. Ha az ország érdekeivel ellentétes megállapodás köttetik, örökre elvész a lehetőség, hogy Magyarország és Szlovákia egyetértésben rendezze évtizedes vitáját, és enyhíthetők legyenek a bősi vízlépcső működésével mindkét országban okozott hatalmas károk.

1. A hágai ítélet elfogadható alapot teremtett Magyarország érdekeinek a képviseletére. Követeljük a magyar kormánytól, használja ki a lehetőséget a Duna megmentésére!

2. Ami nem épült meg, azt nem kell megépíteni. A magyar polgárok nem akarnak több gátat a Dunán, sem Nagymarosnál, sem Pilismarótnál, sem Dunakilitinél, sem másutt!

3. Tiltakozunk az ellen, hogy a kormány felelőtlen döntéseivel sok száz milliárd forintot pazaroljon el a megélhetési gondokkal küszködő milliók rovására!

4. Követeljük, hogy - a bíróság ajánlásának megfelelően - pártatlan harmadik fél bevonásával készüljenek nemzetközi előírásoknak megfelelő független környezeti hatástanulmányok és gazdasági értékelések!

5. Tározók helyett folyót akarunk! Vizet a Dunába! Követeljük, hogy a környezetvédelmi követelményeknek megfelelő vízmennyiség folyjon a Dunában és mellékágaiban!

6. Követeljük a hágai Nemzetközi Bírósághoz fordulás jogának fenntartását!

7. Követeljük, hogy a kormány a választások előtt ne kössön semmilyen megállapodást! Követeljük az ország érdekeit semmibe vevő kormánytisztviselők leváltását!

8. Követeljük a Duna-ügyben az alkotmányosság helyreállítását!

9. Követeljük a teljes nyilvánosságot! Követeljük a polgárok részvételi jogának visszaállítását a létfeltételeiket meghatározó döntésekben!

Minden alkotmányos eszközt felhasználunk a Duna megmentésére!

Kelt Budapesten, 1998. február 28-án

*

Nyílt levél Dr. Sólyom Lászlónak, a Magyar Köztársaság elnökének

A hágai eljárás lezárását jelentő, új, magyar-szlovák államközi szerződés kötése az államok feladata. A természeti értékeket féltő közember a Duna érdekében mást nem tehet, mint emlékeztet a probléma megoldatlanságára, és kéri, hogy a most felgyorsult tárgyalásokat gyorsan és eredménnyel zárják le.

Az eredményt számunkra - a hágai ítélettel és az EU normákkal összhangban - a Duna vizének környezeti szempontokat kielégítő megosztása jelenti majd, mert a Szigetköz kárainak mérséklése nem lehetséges a Duna vízmennyiségének jelentős növelése nélkül.

Az idő nagyon múlik. A jelen levelet jegyző civil környezetvédők kérik, hogy mielőbb szülessen meg a magyar-szlovák megállapodás a Duna ügyében a jövő nemzedék előtt is vállalható új szerződésről. Váljon mielőbb történelmi múlttá a bős-nagymarosi ügy, és a Duna hömpölyögjön ismét határfolyóhoz illő méltósággal a szigetközi szakaszon.

Kelt Kecskeméten, a Környezet- és Természetvédő Szervezetek XVII. Országos Találkozóján, 2007. március 18-án

*

Vizet a Dunába!

Magyarország jogos követelését 1998 februárjában kiáltványba foglaltuk. A kiáltványt a Parlament elé gyűlt 73 ezer állampolgár (hivatalos, rendőrségi adat) adta át az ország elnökének.

Most, 14 év elteltével, ugyanezt a követelést terjeszti ugyancsak több tízezer állampolgár az Országgyűlés elé. A Reflex Környezetvédő Egyesület - csakúgy mint 14 éve - lelkes támogatója a "Vizet a Dunába!" követelésének.

Most sokkal több reménnyel várjuk, hogy végre több víz lesz a Dunában. Míg hajdan az akkori kormány ellen tüntettünk a Dunáért, a mostani kormány velünk van. Mint januári strasbourgi konferenciáján Orbán Viktor kormányfő nyilatkozta: "Bármilyen zsilip vagy gát kérdésében a környezetvédőkkel pendülök egy húron."

Hogyan lesz több víz a Dunában? Csak egyetlen megoldás van: a szlovák fél több vizet enged a mederbe a dunacsúnyi gáton. Ennek nemcsak a műszaki lehetősége adott, hanem bírósági ítélet is kötelezi őket. A hágai Nemzetközi Bíróság már 15 éve úgy ítélt, hogy a Duna elterelése jogellenes cselekmény volt, Magyarországnak és Szlovákiának az ökológiai követelményeket kielégítő dunai vízmegosztásról kell szerződést kötnie.

A szerződéshez tárgyalásokon át vezet az út. Következetesen képviselt magyar álláspont esetén van csak esélyünk igazságos vízmegosztásra. Még egyszer nem lehet titokban átadott, újabb gátakat ígérő tervekkel rontani a pozícióinkat, mint eddig oly sokszor történt, a legutóbb 2010 kora tavaszán.

És ha végre az ökológiai követelményeket kielégítő mennyiségű víz érkezik a magyar-szlovák Duna-szakaszba, akkor megnyílik a lehetőség a sokat szenvedett szigetközi élővilág rehabilitációjára.

A népi kezdeményezést aláírókkal együtt kérjük az Országgyűlést, hogy segítse sikerre a gyors magyar-szlovák megegyezést a Duna igazságos vízmegosztásáról.

Reflex Környezetvédő Egyesület, 2012. július 13.

Ajánlott linkek:

1. A Szigetköz környezeti állapotáról:

http://www.bosnagymaros.hu/dokumentumok/termeszeti-taj/263

2. Előzetes Megvalósíthatósági Tanulmány: A Duna szigetközi szakaszának rehabilitációja:

http://www.bosnagymaros.hu/feltoltott/PFS_final_Hung_revised.pdf