A győri Reflex Környezetvédő Egyesület a Magyar Természetvédők Szövetsége és a Nimfea Természetvédelmi Egyesület megbízása alapján, a Délkelet Európai Transznacionális Együtt­mű­ködési Program (SEE) finanszírozásával megvalósuló „Better management and implemen­tation of Natura2000 sites [SEE/B/0008/2.3/X]” (BE-NATUR) című projektjének keretében végezte el a fehér gólya (Ciconia ciconia) védelmével kapcsolatos vállalásait. A Reflex Egyesület a gólya és gém populációban kiemelkedő Rába-völgy és Rábaköz három telepü­lé­sén, Gyirmóton, Szanyban és Körmenden tevékenykedett az elmúlt három hónapban. Habár jelentős csökkenés tapasztalható a hazai gólyaállományban, ezen a területen - némi örömmel - inkább a stagnálást tudtuk rögzíteni.

A program indokoltsága, célja, a probléma bemutatása és a várható eredmények

A fehér gólyánál, ahogy más élőlényeknél is a szaporodás és a táplálékszerzés feltételei az alap­vető feltételek az élettérhez. Ezek közvetlen emberi tevékenységekhez köthetőek. A köz­ve­tetteket (például klimatikus változások, szélsőséges időjárás, vonulási útvonalak veszélyei, széljárás, betegség, stb.) pályázatunk nem tudja kezelni.

A fészkelő helyekről, azok ismeretében elmondhatjuk, hogy zömében szakszerűek (részben telepített), elektromos ártalmaktól védettek és a lakosság számára is fontos meghatározó „építmények”. Konfliktushelyzettel nem találkoztunk (pl. kémények esetében).

A táplálkozási területeknél már több aggály jelentkezett. Ezek csak felsorolás jelleggel:

1. a régiót érintő térségi meliorációs munkák évtizedes (’80-as évek) leszívó, vizes területeket kiszárító hatása,

2. a szabad állattartás, legeltetés (elsősorban szarvasmarha) visszaszorulása,

3. a kaszálók, rétek silány hozamú szántókká történő átváltoztatása, feltörése,

4. a mikroklíma (talajvíz süllyedése, párolgás, páratartalom, harmat, lecsapolás, stb.) negatív változása és hatása az élő/táplálék/láncra,

5. az urbanizációs környezeti ártalmak (beépítettség, közlekedés, zaj- és fényszennyezés, sza­bad­­idős tevékenység /horgászat/ növekedése),

6. környezeti haváriák (a Rába folyó ipari, vagy a Marcal folyó vörösiszap szennyezése).

A projekt célja, hogy ezen aggályos tények lépésről-lépésre igazodjanak, javuljanak, meg­szűnjenek, az élőhely értékei alapján. Nyilván ehhez - vélhetően csak hosszú távon - a telepü­lési rendezési tervek módosításán át vezet az út. Itt meghatározó lesz egy közös (hatósági, önkormányzati és civil szakmai és lobbi tevékenység). A cél egyértelműen a tápláléklánc és annak biztonságának helyreállítása. 

A programon belül vizsgált terület

A Reflex közvetlen működési területe geográfilag rendkívül változatos. Hiszen itt az Alpok-aljától, a dombságokon, hátságokon és síkságokon át, a folyók, ágrendszerek, holtágak fona­tain keresztül, a mocsárvilágig megtalálható. Ezek közül a Rába folyó az, amely hazánk területén található - a Tisza és a Duna után - harmadik leghosszabb folyóként mindezeket érin­ti (Őrségtől a Dunáig). Így az általa érintett tájegységek nemcsak a természeti adottságok és sokszínűség területén, de az emberi gazdálkodásnál is szerteágazó. A fehér gólya élet­terében mindegyik egység a maga adottságaival kiemelt szerepet kap és a tapasztalatok alapján kapcsolódó, összekapcsolható. A Szigetköz, a Hanság és a Fertő-tóhoz köthető Soproni-hegység állományát nem figyelmen kívül hagyva, programunkat a Rába vízgyűjtő-területére építettük. Ennek oka, hogy a leírtakon túl a felső Rába-völgy és az alsó Rábaköz gólya populációja hazánkban a legjelentősebb. Itt jelöltük ki vizsgálatra a nagyváros (Győr) melletti vizes élőhelyet, Gyirmótot, a rábaközi Szany községet és a Vas megyei Körmend városát, melyek a Rába vonalán - kiemelhetően - a legjelentősebb fészkelő helyek. Ezen adottságuk alapján az alapinformációkkal, a változások elemzésével, és értékelésével jó szintű védettségi tervezésre, javaslatok megfogalmazásra adtak lehetőséget.

(Megjegyezzük még, hogy Gyirmóton a Reflex építette ki a térség első, madármegfigyelő toronnyal is rendelkező tanösvényét, az úgy nevezett Holt-Rába természetvédelmi bemutató útvonalat.) 

Az elvégzett tevékenységek

1. Adatokhoz kötött tevékenységek

A meglévő tudásanyag és információk összegyűjtése, összegzése, rendszerezése, értékelése. A Rábával kapcsolatos anyagok Európai Unió Víz Keretirányelves anyagok, Rába Vízgyűjtő­gazdál­kodási terve, a térség természetföldrajza, állatvilága leírások áttekintése.

2. Helyszínelés

Az egyes pontban megfogalmazott adatgyűjtéshez szükséges helyszíni felmérés, információ­gyűjtés, adat- és állapotrögzítés, fotózás, valamint kommunikációs feladatok ellátása.

3. Együttműködés szervezetekkel

Személyes találkozók az érintett két nemzeti parkkal, a két természetvédelmi szakhatósággal, a három önkor­mány­zattal, szakmai irodákkal, valamint az érintett, széles skálán tevékenykedő civil szervezetekkel, illetve lakossági lekérdezés (közvélemény-kutatás, összehasonlító ada­tok, információk gyűjtése). 

4. Monitoring felmérés

Összehasonlító felmérés, állapotrögzítés a fehér gólyák megérkezését követően. A Rendkívül hideg és csapadékos február-március hónapok miatt a gólyák megérkezése közel egy hónapot késett, ezért mi­ni­­mális idő állt rendelkezésre a monitoring munkákra. A szaporulat mérésére a tervezéssel szemben nem is volt mód.

5. Elemzés és értékelő összegzés

A helyszíni felmérések, állapotrögzítések és a lakossági lekérdezések alapján értékeltük a meglévő (stagnáló, változó) állapotot. Kimutatható, hogy a korábbi (1970-2000 közötti) állománycsökkenés megállt, jelenleg a fehér gólya állománya stabil. 

6. Kezelésre ajánlott javaslatok megfogalmazása

A bevont szakmai szervezetekkel és szakemberekkel közösen lettek megfogalmazva azok teendők (szakmai javaslatok, minősítési, kezelési és védettségi tanulmánytervek lehetőségei), melyek jogi alapjai egyrészt adottak, másrészt minimális helyi intézkedésekkel bevezethetőek.

7. Nyilvánosság tájékoztatása

A Reflex Egyesület honlapján (www.reflex.gyor.hu) háromszor számoltunk be rövid hírérték­ként a program aktuális állásáról. Egy alkalommal adtunk át sajtóanyagot a helyi médiának.

Javasolt lépések a fehér gólya védelme érdekében

A program hosszú távú hatását pozitívnak gondolja az ember, s ennek érdekében a megva­ló­sít­ható, rövidtávú fela­da­tokat javasolt meghatározni. A Reflex ez alatt azt érti, hogy a fehér gólya sza­po­rulatát, a fiókák drasztikus méretű elhullásának csökkentését csak a táplálékot és fész­kelő helyet adó fel­té­te­lek helyi szin­ten történő biztosításával érhető el. A program hosszú távon csak úgy mű­köd­­het, ha a rende­zé­si és kezelési tervek átdolgozásra kerülnek, és alá lesz­nek rendelve a ter­mé­szetvédelmi értékeket képviselő módosított és fenntartható előírásoknak. Amennyiben ez országos (netán nemzetközi) szinten megjelenik, akkor értékelhető ez a közös tervezés.

Helyi szintű jobbító javaslatok:

-         települési rendezési, fejlesztési tervek átgondolása, módosítás előkészítése például a terület besorolásnál, vagy művelési ág változtatásánál,

-         szak-, vagy önkormányzati hatósági munka átfogalmazása - szigorúbb, hatékonyabb, újszerűbb - elsősorban az engedélyezési eljárásoknál (például a fészkek környékén való építés, telepítés, vagy a vizes területeken történő kivitelezés, gépi munkák),

-         természetbarát, fenntartható területhasználat (rét, kaszáló, legelő),

-         növényvédő- és rovarirtó szerek, szúnyoggyérítő permetezés használatának, alkalma­zá­sának szigorítása,

-         helyi védettség kiterjesztése a fészkelőhelyekre, nagyobb felelősség-, szerep- és költ­ség­vállalás a települések részéről,

-         fészkek elektromos áramtól való távoltartása, szigetelt hálózat, stabil fészektartó, elő­készített „ingerkeltő” gallyazás, gólyaoszlop állékonyságának biztosítása, gondosan kiválasztott fészekhely,

-         forgalomcsendesítés (közlekedés, szórakozóhely, kemping, horgásztanya, vendéglő) emberi mércére, például lakóövezeti besorolásra,

-         a hivatalos szolgálatok (mezőőrség, vízügy, rendőrség), a civil szervezetek (környezet- és természetvédők, horgászok, vadászok, természetjárók, polgár­őrök), a terület­tulaj­do­nosok és a lakosság aktív együttműködése,

-         helyi gólyavédelmi akciócsoport (állatorvos, ornitológus, helyi képviselő, tűzoltó egy­let, polgárőr, önkéntesek, stb.) létrehozása és riadóterv összeállítása,

-         saját kezdeményezésű közös kampányok, akciók, zöld programok, közösségi felelős szemlélet kialakítása, mezőőri ellenőrzés növelése, zavaráscsökkentő helyi, önálló in­téz­­kedések bevezetése, a környezeti szemlélet erősítése.

A Reflex Egyesület részéről a programban közre­működött biológus, botanikus, agronómus, állatorvos, jogász és vízgazdász egyesületi tag.

A programhoz kapcsolódó, bár nem tervezett esemény volt, hogy a Madarak és Fák napján a gyirmóti „gólyás napon” 270 óvódással és az őket kísérő óvónőkkel oszthattuk meg tudásun­kat, úgy a mesterséges gólyafészektartó funkciójáról, mint a madárszámlálás, madárgyűrűzés fontosságáról.

Rábaközi öregemberek mondása:     

Ahol sok a szúnyog, ott sok a béka.

S ahol sok a béka, ott sok a gólya is.

Ahol pedig sok a gólya, ott sok a kisgyerek.

Győr, 2013. május hó