A felszínalatti vízkincs, elsősorban a Szigetköz-Rábaköz parti szűrésű ivóvízbázisok megóvása érdekében kezdeményezte a Reflex Környezetvédő Egyesület, hogy az Európai Unió Víz Keretirányelvének szellemében szigorítva legyen a bányászati, látvány, szórakozás, sport célú mesterséges tavak, csatornák létrehozása. Kezdeményezésünk egyik apropója a győri ivóvíz kutak védőzónájába, a Püspökerdőbe (!) tervezett 13-15 hektáros nyíltvizű csatorna létrehozása.

A Reflex Egyesület kezdeményezését az Országos Vízügyi Főigazgatóság, valamint az Észak-dunántúli Vízgyűjtő-gazdálkodási Tanács támogatta. A javaslat megjelent a hosszú-távú, az édesvízkincs jó ökológiai értéket biztosító, országos terv felülvizsgálati dokumentációjában is.

A Reflex a püspökerdei beruházással, a rendezési terv módosításával szemben kifogást emelt.
A beadványt az alábbi linken lehet megismerni. Csatoljuk a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv Jelentős Vízgazdálkodási Problémák munkaanyagának idevonatkozó részét is.    

http://reflexegyesulet.hu/index.php/549-sokasodo-ervekkel-a-puespoekerdo-megmenteseert

/KIVONAT/

Magyarország Vízgyűjtő-gazdálkodási Terve (VGT-2)

Duna részvízgyűjtő Jelentős Vízgazdálkodási Problémák (JVP)

Kavicsbányatavak és mesterséges talajvizes tavak káros hatásai

A kavicsbányatavak és mesterséges talajvizes tavak káros hatásai jelentősek. A porózus réteg­ződésű, főleg síkvidéki területeken nagy számban fordulnak elő a homok-, kavics-, agyagbá­nyá­szatból visszamaradt bányatavak, anyagnyerő helyek, illetve létesülnek látványtavak, hor­gász­tavak, amelyeknek vízfolyással nincs kapcsolatuk. Utánpótlódást ezek a tavak a csapa­dékból és a talajvízből kapnak.

A felszín alatti vízkészlet vonatkozásában mennyiségi és minőségi problémák is felvetődnek:

Az ilyen talajvízből táplálkozó tavak keletkezésével a talajvíz felszínre kerül, nő a párolgás, csökken a talajvízszint. Egy-egy tó hatása önmagában nem jelentős, de ha a kavicsos-homo­kos rétegződésű, hidraulikailag összefüggő talajvíztartóval rendelkező területen túl sok ilyen tó létesül, azok hatása összeadódik és kedvezőtlenül befolyásolhatja a talajvízkészletet meny­nyiségi szempontból. Megnő az a víztükör felület, aminek a párolgása már jelentősen meg­változtathatja a víztest vízháztartását, esetleg tendencia jellegű talajvízszint süllyedést okozhat hosszútávon.

A jelenlegi szabályozás szerinti hatásvizsgálatok nem foglalkoznak az összeadódó hatásokkal, nincs, ami határt szabjon a tavak elszaporodásának.
Vízminőség szempontjából is kedvezőtlen lehet a hatása. Amennyiben a tó ivóvízkivétel utánpótlódási területén helyezkedik el, a talajvízáramlás rajta keresztül a vízkivétel helye felé irányul. Az ilyen tavak mederüledékéből vett iszapminták vizsgálata gyakran mutat szennye­zést, ami a vízkivétel, vízbázis szempontjából szennyező forrás lehet. Másrészt a hulladékok, szennyező anyagok illegális elhelyezése a tóban nehezebben ellenőriz­hető, hiszen nem szembetűnő az elhelyezés.

(Megjegyzés: A jelentős vízgazdálkodási problémát nemcsak az országos terv tartalmazza, de az érintett „1-1 Szigetköz vízgyűjtő tervezési alegység” is.)