Az Európai Unió Víz keretirányelve (VKI) előírta tagállamainak, hogy az elkövetkező évtizedekben meghatározó lépéseket kell tenniük a felszíni és a felszínalatti vízkészletek minél jobb ökológiai állapotának eléréséért. Hazánknak is kötelezettsége, hogy 2015. december 22.-re elkészítse a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2 (VGT-2) dokumentációját. Ezt megalapozó vitaanyagok, az úgy nevezett Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések dokumentációi már nyilvánosságra kerültek. Elérhetőségük: www.vizeink.hu honlapon. Az alegységekre vonatkozó észrevételeket bárki megteheti és véleményezheti május 30-ig. A Reflex Egyesület, mint a magyar VKI civil munkacsoport tagja, illetve a vizes bizottságokba delegált térségi képviselő szervezet öt vízgazdálkodási alegységre összeállította a vitaanyagok véleményezésének munkaközi anyagát. A dolgozat bemutatása mellett biztatunk minden érdeklődött (honlap-olvasót) a vitaanyagok megismerésére és észrevételeik visszaküldésére.

Jelentős Vízgazdálkodási Kérdések (JVK) dokumentumainak véleményezése

/Munkaközi anyag/

Véleményezett - Győr-Moson-Sopron megyét érintő - tervezési alegységek:

- 1.1 Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

- 1.2 Rábca és Fertő-tó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

- 1.3 Rába vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

- 1.4 Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

- 1.5 Cuhai-Bakony-ér és Concó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység.

I. Általános észrevételek

1. A társadalmi részvételi felhívásról

Dicsérendő, hogy a társadalmi szervezetek számára közvetlen levélben és a sajtón keresztül is megjelent a felszólítás a véleményezés lehetőségére, viszont jeleznünk kell, hogy a ÉDUVIZIG honlapján a „Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv (VGT2) felülvizsgálata” cím alatt lett elhelyezve. A VGT2 ütemterve szerint a JVK véleményezése 2014 első félévére volt tervezve, mely most már módosult 2015. május 31-re, viszont a VGT2 tervezetének társadalmi megvitatása 2015. április 1.- szeptember 30. időszakra van betervezve.

Nem elsősorban az ütemterv be nem tartása zavarja a civil zöld szervezeteket, hanem az, hogy a VGT-2 tervezetébe így nem épülhetnek be a JVK-hoz fűzött civil javaslatok. Újra kérdésessé válik a társadalmi részvétel, módosító vagy kiegészítő javaslattétel értelme, mivel a JVK véleményezése még javában folyamatban lesz, mikor a VGT-2 tervezetét már nyilvánosságra hozzák.

2. A szakmai civil szervezetek véleményezéséről

A JKV-k részletes véleményezését a civil szervezetek VKI munkacsoportjával közösen állítjuk össze. A részvízgyűjtőkre bontott anyagokra vonatkozó kiegészítéseket, módosításokat a munkacsoport egyeztetését követően küldjük meg az illetékes igazgatóságoknak. A vitaanyagok alapján a Reflex Egyesület - a bizottsági ülésen elhangzottaknak megfelelően - egy rövid, általános problémákat és az alegységekhez kapcsolódóan, pár konkrét észrevételt tesz.

3. Egy-két általános észrevétel

3.1. A VGT1 Uniós felülvizsgálata felhívta hazánk figyelmét, hogy a vízépítési és a financiális igények helyett a VKI szellemében (jó ökológiai állapot elérése érdekében való vízgazdálkodás) állítsa össze a VGT2 munkacsomagot. A JVK alegységekként, ismétlődően a forráshiányt, a pénzügyi fedezet és a jogszabályi háttér (agrártámogatás) hiányát említi. Érdemesebb lenne a problémák szakmai bemutatásával kezdeni az adott fejezeteket.

3.2. Habár vízgyűjtőterületekről (alegységekről) kéne szólnia a véleményezendő anyagoknak mégis - hasonlóan a VGT1-hez - döntőrészt az adott fővízfolyásokra koncentrál a problémaismertetés. A VKI-szemlélet víztestekben gondolkozik, a problémát és a megoldására hivatott intézkedési tervet a víztestekhez kötve határozza meg. Az EU elvárások helyett a JVK visszatér a több évtizede megírt folyógazdálkodási tervek bemutatásához.

3.3. A VGT1-be betervezett, számos vízgazdálkodási probléma visszaköszön (átmásolt anyag) ezekben a dokumentumokban is. Hiányzik, hogy mi történt azóta, pedig a NEKI 2013-as felmérése részletesen, alegységenként bemutatja az elmúlt időszakban zárult, folyamatban lévő és megkezdett beruházásokat.

3.4. Egyrészt a hely- és beruházások ismeretének hiánya, másrészt a VGT1-ből kiollózott anyagok miatt több alegységnél hibás, illetve idejétmúlt adatok, tények szerepelnek a JVK dokumentumokban (pl. az elmúlt 5 év változásai nem).

3.5. Már a VGT1 elkészítésénél nagy gondot jelentett, hogy számos vízfolyásról nincs adat. Ez a probléma jelenleg is fenn áll, ezért a hiányokat a JKV-ban ismertetni kell.

3.6. A VGT1 EU-s felülvizsgálatánál felvetődött, hogy a megalapozott, indokolt beavatkozások tervezéséhez meghatározó a folyamatosan fenntartott monitoring munkák elvégzése. Ez hiányzik a JVK problémaismertetéséből.

3.7. A VGT1 értékelése rámutatott olyan jelentős problémára, mint a belvízrendezés kérdése. Hiányzik a kérdések közül a rendszeresen vízjárta területeken való gazdálkodás ökológiai elemeket is vizsgáló költség-haszon elemzése. A területek hasznosításának értelme és a természeti értékek szerepének újragondolása több megyei alegységnél, fontos problémaként kezelendő.

3.8. Jelentős beruházások, elsősorban vonalas létesítmények építése (pl. gyorsforgalmi utak) érintik a vízgyűjtőterületeket. Ezeknek a beruházásoknak kapcsolata a VGT2-höz (így a JKV-hoz is) már most olyan problémákat vet fel, mely a tervezésnél figyelembeveendő. Ilyen probléma a nyomvonal-kijelölés, a beruházás és az üzemeltetés általi környezeti veszélyeztetés. Egyik JVK sem említi a vonalas létesítmények építésének, elsősorban anyagnyerő-helyeinek (pl. kavicsbánya) káros hatásait. A felszínalatti vizekre káros bányatavak nyitásának engedélyeztetése (hatósági, jogi háttér), majd későbbi jóléti, szabadidős, vagy horgásztói funkciójának jóváhagyása jelentős jogi, hatósági kérdést ad.

II. Tervezési alegységekre vonatkozó észrevételek

1.1 Szigetköz vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

A Víz-keretirányelv alkalmazása esetén a víztest-minősítésnél problémát jelent, ha eltérő hidromorfológiai és ökológiai állapotú vizeket egyetlen víztestként nevesítenek. A szigetközi Duna-szakasz egyetlen víztestként lett kijelölve, beleértve ebbe a hullámtéri ágak szövevényes rendszerét, holott maga a Duna-szakasz is hidromorfológiai szempontból négy, jelentősen eltérő tulajdonságú szakaszra osztható.

A Duna hidromorfológiailag és ökológialag eltérő szakaszai: az országhatár - dunakiliti fenékküszöb közötti duzzasztott szakasz (10 km), Dunakiliti - Dunaremete között egy átlagosan húsz százaléknyi dunai hozammal rendelkező szabad folyású szakasz (18 km), Dunaremete - Szap között ismét egy duzzasztott szakasz (14 km), végül a Szap alatti rész, melyben már a teljes dunai hozam folyik.

A bonyolult szigetközi vízrendszer a Duna és ágrendszere legalább hét (Duna: 4, hullámtér 3, mentett oldal 1) víztestre történő felosztását indokolja, mert a Víz-keretirányelv éppen az intézkedések áttekinthetősége és elfogadhatósága érdekében vezette be alapegységként a víztestet, amely ökológiailag és hidromorfológiailag egységesen jellemezhető vízfolyás. Már a VGT-1 tervezésekor is javasoltuk a szigetközi víztest részekre osztását. Kérjük, hogy a VGT-1 felülvizsgálata során javaslatunkat ismét vegyék fontolóra. Annál is inkább, mert javaslatunkat éppen az elmúlt évek szigetközi beavatkozásainak különbözőségei támasztják alá.

A szigetközi vízrendszer állapotának javításához ismét javasoljuk a VGT-2-t kiegészíteni a hágai ítélet végrehajtásának kérdéskörével, melyre nemzetközi egyezmény kötelezi mind Magyarországot, mind Szlovákiát. A végrehajtás nemcsak jogi kötelmet, hanem a szigetközi vízrendszerre vonatkozó jelentős vízgazdálkodási feladatot is jelent, ez komolyan megfontolandó szempont javaslatunk mellett.

A szigetközi vízrendszerhez a jelenleginél átgondoltabb tervezést alátámasztja az ICPDR összefogásával készült Draft Danube River Basin District Management Plan (May, 2009) megállapítása is: a Dunából történő, jelenlegi 167 db jelentős vízkivétel közül egyetlenként a bősi erőmű miatti vízkivétel eredményez elégtelen maradék vízmennyiséget.

1.2 Rábca és Fertő-tó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

A vízgyűjtő-alegység részletes bemutatásából hiányzik a Sopron-környéki terület szennyező-forrásainak, illetve környezeti veszélyeztetésének (pl. árvízlevezetés) bemutatása.

Az elemzett területek közül csak itt található meg a belvízprobléma megoldásának újragondolása. Helyes javaslattal él a vitaanyag.

Mivel az 1.2 alegység nagy részén a felszíni vizek a Rábából (1.3) vannak biztosítva, ezért a tervezési alegységet is össze kell illeszteni a Rába vizsgálatával. Kisebb konfliktust, illetve ökológiai kérdőjeleket jelent a vízkészlet-gazdálkodásban a vízhozam megosztása. Érdemes ezt a JVK-nak felvetnie.

A Fertő-tó egyes területei védettségi szintjének vizsgálata, és lehetőség szerinti bővítése szükségszerű. A nádasok állapotának javítása, így a tó szervesanyag-terhelésének csökkentése elkerülhetetlen. A VKI-hez illeszkedően a tó üzemeltetési szintjét magyar-osztrák együttműködésben tisztázni szükséges. Véleményünk szerint a Fertő-tó sztyeppe-tó jellege miatt, a más vízgyűjtőről való vízpótlás problémaként vethető csak fel.

Az alegység vitaanyaga nagyon helyesen tartalmazza az önkormányzatokkal és hatóságokkal való együttműködést. Viszont problémaként vetjük fel, hogy az EU elvárásai között szerepel a társadalmi részvétel, együttműködés is, mely a vitaanyagból hiányzik.

1.3 Rába vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

Feltűnő, hogy a Rába alegységének (1.3) vitaanyaga a célszerinti feladatot (problémák, terhelések, emberi beavatkozások, kérdések bemutatása) a többi megküldött alegységgel szemben, precízen ismerteti.

A Rába folyó hazai felső szakaszánál a duzzasztógátak miatti hosszirányú átjárhatóság (kék folyosó) hiánya, valamint a vízfolyások ökológiai vízigényének adathiánya (lásd. az előző 1.2 alegységnél írtakat) jelenti a legjelentősebb problémát. Nemcsak a migráció, de a meder­feltöltődés miatt is érdemes újragondolni a duzzasztóművek szerepét.

Érezhetően a vitaanyag az Alsószölnök-Nick közötti szakasz gondjait mutatja be részletesen, de a Nick-torkolat közötti szakaszon tapasztalható meder- és vízszintsüllyedést kevésbé.

1.4 Marcal vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység,

A Marcal alegysége (1.4) a VGT1 alapján lett megírva. Az átvett anyag számos hibát tartalmaz. Helyismeret-, információ- és adathiány miatt úgy lett összeollózva, s így a konkrét, alegységen lévő problémák bemutatása helyett számos általános, bárhol leírható gondot mutat be.

Jelentős hiányossága a vitaanyagnak, hogy az elmúlt - VGT1 óta - időszak tárgyi érintettségű beruházásait nem ismeri, így nem is mutatja be. Egyes megoldott problémát feladatként jelöli meg. Itt jegyzendő meg, hogy a köztes időszak kutatási és monitoring munkáit is mellőzi, sőt azokat is hiányosságként említi a vitaanyag. 

Már a VGT1 társadalmi észrevételezésénél jeleztük, hogy a tervezet a több, mind 3 ezer négyzet­kilométeres vízgyűjtőből jóformán csak a győri körzettel, az ottani kisvízfolyásokkal foglakozik. Most ugyanezzel találkozunk szembe.

A vitaanyag nem ismerteti a Marcal-vízgyűjtő jelentős, középső területének újraélesztési szükségszerűségét, annak hiányát, a drasztikusan víztelenített terület felszínalatti és felszíni vízellátásának problémáját.

Összességében megállapítható, hogy a Rába (1.3) és a Rábca és Fertő-tó (1.2) vitaanyagával szemben a Marcal tervezési vitaanyaga sajnos, ötletszerűen kezeli a problémák bemutatását.

1.5 Cuhai-Bakony-ér és Concó vízgyűjtő-gazdálkodási tervezési alegység.

A jelentős emberi beavatkozások között szerepel a Cuhai-Bakony-ér hossz- és keresztirányú átjárhatóságának megvalósulása, mely természetes adottság.

Hiányzik a szennyező források közül a zirci szennyvíztisztító, amely köztudottan egyesített rendszerű, s nagymennyiségű csapadék esetén jelentős szennyvíz befolyást okoz, mely a Cuha teljes hosszában terhelést jelent.

A Concó-patak torkolati élőhely rehabilitációja mellett kimaradt az anyagból a Cuhai-Bakony-ér torkolatánál található Erebe-szigetek (Pannonhalmi Tájvédelmi Körzet) védettsége, illetve az Erbei-ág nagyméretű feliszapolódásának, a frissvíz utánpótlás rendszeres hiányának megemlítése.

Tájékoztatás

A Reflex Környezetvédő Egyesület az elmúlt egy évben - a VGT tovább-tervezése miatt - többször fordult az Országos Vízügyi Főigazgatósághoz,

- kérve a hibás víztest-kijelölések módosítását,

- a társadalom bevonásának szélesítését,

- a tervezési ütemtervhez képest jelentős késedelem miatt - az ütemterv újragondolását, megváltoztatását,

- korrigálást, mivel az átszervezések miatt az intézmények köre változott,

- valamint a www.vizeink.hu honlapon való - naprakész - dokumentumok elhelyezését.

A környezet- és természetvédő társadalmi szervezetek által létrehozott VKI munkacsoport tagjai, kezdetektől rendszeres résztvevői az országos, a részvízgyűjtő és a területi vízgazdálkodási tanácsoknak. Ahogy korábban említettük az ÉD.TVT alegységeire kidolgozott részletes javaslatot a közeljövőben megküldjük az érintett két vízügyi igazgatóságnak (Győr és Szombathely).

Győr, 2015. február 10.

Reflex Környezetvédő Egyesület - Győr