Fókuszban a Fenntartható Fejlesztési Célok címmel jelent meg a Reflex Környezetvédő Egyesület kiadványa. A Fenntartható Fejlődési Célok (Sustainable Development Goals, SDGs) a nemzetközi fenntartható fejlődési és nemzetközi fejlesztési együttműködés céljait foglalja össze.
Partnernek lenni…
A nyilvánosság részvétele a településfejlesztési és településrendezési eljárásokban
A helyi viszonyokat érintő településfejlesztési- és rendezési eszközök megalkotása, elfogadása a település képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe tartozik. A témában hozott döntések az önkormányzatiság legfontosabb megnyilvánulásai, melyek jó- vagy rossz irányba - általában hosszú időre határozzák meg az adott település fejlődését és életminőségét. A település élhető jövője így nagyrészt attól függ, hogy a képviselő testület képes és hajlandó-e a pillanatnyi gazdasági érdekek mellett a fenntarthatósági szempontokat is figyelembe venni.
Az éghajlatváltozás és a természeti erőforrásaink intenzív kizsákmányolása egyre több ember megélhetését veszélyezteti. A társadalmi egyenlőtlenség az iparilag fejlett és fejlődő országok között folyamatosan nő, ami veszélyezteti a Milleniumi Fejlesztési Célok (MDGs) elérését.
Tudjon meg többet a Millennium Fejlesztési Célokról kiadványunkból!
A környezeti tanácsadás fejlesztése a Nyugat-Dunántúlon című KEOP-6.1.0/B/11-2011-0020 projekt keretében elkészült A SZEMÉTPOSTA című kiadvány.
"Ingyenes szórólapok, reklámújságok, prospektusok. Szemétposta. Konzumkacat. Magyarul: kéretlen reklámanyag. Reggel újságba dugva érkezik, aztán kulikocsis terjesztők tömik velük tele a postaládát - estefelé újabb szórólapos fekszik rá a kapucsengőre. Imerős?"
Az anyag szerkesztői a címzetlen levélreklámok (szemétposta) környezetvédelmi és fogyasztóvédelmi vonatkozására hívják föl a figyelmet. Tanácsot is adnak, hogyan védekezhetünk a kéretlen reklámok ellen.
A lepoerellót 100 százalékban újrahasznosított papírra nyomtatták, beszerezhető a Reflex Környezetvédő Egyesület Győr, Bartók Béla út 7. szám alatti irodájában.
A környezeti tanácsadás fejlesztése a Nyugat-Dunántúlon című KEOP-6.1.0/B/11-2011-0020 projekt keretében elkészült az OSZTÁLY VIGYÁZZ! című kiadvány. Az anyag szerkesztői az iskolaszerek ökológiai-egészségvédelmi problémáira, a szülő és az iskola felelősségére hívják föl a figyelmet. Tanácsot adnak a beszerzéshez, mit vegyünk és mit ne vegyünk a gyereknek. Az alkoholos filc például szerves oldószert és formaldehidet tartalmaz, helyette vegyünk inkább színes ceruzát, vagy zsírkrétát. Keressük a természetes anyagokból készült termékeket (favonalzó, fémfaragó, gumiradír), kerüljük a silány minőségű, egyszer használtos írószereket (gagyi műanyag tolltartó, eldobós golyóstoll)
A kiadványt 100 százalékban újrahasznosított papírra nyomtatták, beszerezhető a Reflex Környezetvédő Egyesület Győr, Bartók Béla út 7. szám alatti irodájában.
Az általános iskolásoknak szóló oktató füzet első része a papír és a papírgyártás történetét és környezeti hatásait ismerteti. A szakmai rész kiemelten foglalkozik az iskolai hulladékgazdálkodás, a megelőzés, a papír különgyűjtés és az újrahasznosított papírból készült termékek jelentőségével. A melléklet első része a pedagógusoknak nyújt segédanyagot a téma iskolai feldolgozásához, a második rész pedig a problémás iskolaszerek kiváltására ad tanácsokat.
A kiadvány beszerezhető a Reflex irodájában, vagy megrendelhető a különböző elérhetőségeinken, illetve az alábbi linkről letölthető pdf-formátumban.
Az éppen 10 éve ratifikált Aarhusi Egyezmény a környezeti információkhoz való hozzáférés és a társadalmi részvétel meglévő, „nemzetközileg elfogadott” alapelemeit gyűjtötte össze - és azokat minimális elvárásként fogalmazta meg. Hogy ezek a minimális elvárások hogyan teljesültek? A témában öt éve jelentettünk meg egy brosúrát („A szárba szökkent Aaarhus”), amelyben egyebek közt értékeltük a honi végrehajtással kapcsolatos civil tapasztalatainkat is. Összegezésként szomorúan állapítottuk meg: az Egyezmény három pilléréből csak a (közérdekű környezeti) információhoz való hozzáférés az egyedüli terület, amelynek jogi háttere valóban garantálhatná a hatékony jogérvényesítést. Garantálná – ha jól működne a negyedik pillér: a részvételre képesítés. Mivel azonban ezzel súlyos bajok vannak, az adathozzáférésnél is csak részsikerekről beszélhetünk. A most elkészült új kiadványunkban rövid áttekintést adunk a mostani „magyar helyzetről”, de a hangsúlyt leginkább az Egyezmény hatályba lépése óta eltelt időben a különböző testületekben folyó munka bemutatására helyezzük.
A Reflex Környezetvédõ Egyesület is közremûködött annak a közelmúltban megjelent kiadványnak a létrehozásában, amely számos civil és közigazgatási szakértõ közös munkája eredményeképpen foglalja össze a társadalmi egyeztetés elvi és gyakorlati követelményeit. Elméleti munkákra és a hazai gyakorlat vizsgálatára alapozva ajánlásokat fogalmaz meg a társadalmi egyeztetésekre vonatkozóan, kiemelten a civil és a közigazgatási szektor közötti az országos, regionális és ágazati kormányzati döntéshozatali folyamatokra irányuló együttmûködésekre koncentrálva.