Az Éghajlatvédelmi Szövetség és a Reflex Környezetvédő Egyesület üdvözli, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisítette a klímatörvény 2030-as határidőre vonatkozó üvegházhatásúgáz-kibocsátás célszámát, mivel nem találta elégségesnek a jogalkotó által meghatározott célt. A bírói testület emellett előírta az Országgyűlésnek, hogy 2026. június 30-ig készítsen hazánk sajátosságainak megfelelő átfogó szabályozást az éghajlatvédelem minden területére, beleértve az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközeit is. A döntés egy fontos lépés abba az irányba, ahol a társadalom egyre több szereplője ismeri fel az éghajlatváltozás kihívásainak fontosságát.

Az Országgyűlés 2020-ban alkotta meg a klímavédelemről szóló törvényt, amely meghatározza Magyarország céljait az éghajlatvédelem egyes területein. A törvényt már meghozatalakor sokan kritizálták, mert a benne kitűzött célok nem segítik elő az éghajlatváltozás megfékezését és az arra való felkészülést, hiányoznak belőle az alkalmazkodási feladatok. Az országgyűlési képviselők egynegyede két beadványban is az Alkotmánybírósághoz fordult, kérve a törvény több rendelkezése alkotmányellenességének kimondását. A folyamatba számos civil és szakmai szereplő bekapcsolódott beadványaival.

Az Alkotmánybíróság részben helyt adott az országgyűlési képviselők indítványának és határozatával megsemmisítette a klímatörvény azon rendelkezését, hogy Magyarország az üvegházhatású gázok kibocsátását legalább 40%-kal csökkenti 2030-ig az 1990. évhez képest. Az alkotmánybírók szerint az Alaptörvényből származtatható elővigyázatosság és megelőzés elvéből, illetve a nemzedékek közötti igazságosság elvéből következik, hogy ez a szabályozás nem elégséges az éghajlat védelme érdekében. A zöld civil szervezetek fontosnak tartják kiemelni az Alkotmánybíróság azon megállapítását is, hogy mivel ezt a kibocsátási értéket Magyarország már 2023-ban elérte, a nemzedékek közötti méltányosság és egyenlőség elve érvényesítése miatt az Országgyűlés nem teheti meg, hogy nem határoz meg további lépéseket.

Ifjúsági programunk tagjai idén januárban egy levélben fejtették ki az Alkotmánybíróságnak, hogy generációs igazságtalanságnak tartják, hogy a jelenlegi klímatörvény a kibocsátáscsökkentés döntő feladatait áthárítja a következő nemzedékre. 

Korszakos jelentőségűnek tartjuk, hogy az Alkotmánybíróság a konkrét jogszabályi szakasz megsemmisítésén túl előírta az Országgyűlésnek, hogy jövő év júniusáig készítsen egy olyan átfogó, és kifejezetten Magyarország sajátosságainak megfelelő szabályozást az éghajlatvédelem kibocsátáscsökkentésen túli területeire is, mint az alkalmazkodás és az ellenállóképesség növelésének eszközei – tette hozzá az ügyvezető.

Véleményünk szerint az Alkotmánybíróság határozata egybevág a magyar emberek érzékelésével, akik egyre jobban aggódnak az éghajlatváltozás mindennapi életet veszélyeztető hatásaival, mint a szélsőséges időjárási jelenségek vagy elhatalmasodó aszály.