A Reflex Egyesület a Vidékfejlesztési Minisztérium Zöld Forrás pályázati támogatásával a nyugat-dunántúli vízfolyások kétirányú felmérésébe, elemzésébe, valamint jobbító javaslatainak kidolgozásába kezdett a múlt év őszén. Az egyik vizsgált elem a Rába folyón lévő hat duzzasztómű környezeti konfliktusainak vizsgálata, míg a másik elem a folyók, patakok vízgyűjtőterületeinek mikroklímája és a víztestek hatékony kapcsolata, annak jobbításának lehetőségei. Az elmúlt napokban - ez ügyben - több civil szervezettel közösen, kétnapos Vas megyei területbejárást, valamint Szentgotthárdon szakmai civil fórumot szervezett a Reflex.

 



Kevés honfitársunk tudja, hogy a Rába folyó hazai szakaszából több, mind 100 kilométer csak pontszerűen érintett az emberi tevékenységek által. Döntőrésze eredeti állapotában, a folyamatos mederváltozások alapján él. Úgy található meg napjainkban is. A program egy része (két napos helyszíni bejárás) a pontszerű elemek közül a mederben található, keresztező műtárgyakra, a duzzasztóművekre koncentrált. A Rábán - Magyarország területén - hat duzzasztó épült. Az osztrák határ közvetlen közelében található az alsószölnöki, majd ezt követi a szentgotthárdi duzzasztó, majd a magyarlak-csörötneki, a körmendi, az ikervári és legalul a nicki duzzasztó. Mind a hat műtárgy Vas megye területén van. Mederduzzasztó hatásuk a nagy esés végett egy-másfél kilométer „felvizet" érint. A szentgotthárdi műtárgy kivételével a további öt (zömében osztrák érdekeltséggel) áramtermelést szolgál. Az alsó, nicki műtárgy kettős funkciójú - itt kerül mesterséges betáplálásra a Kis-Rába. Vizsgálatunk a migráció szempontjából való jobbító (részben sikeres) megoldásokra terjed ki. Láthatóan a felújított műtárgyaknál már a hosszirányú átjárhatóságra (hallépcső, csónakleeresztő, megkerülő csatorna, vízfolyás), a kék folyosó elvére is gondoltak. De összességében elmondható, hogy van még mit tenni.



Ismert, hogy a keresztgátas vízvisszatartás jelentős környezeti károkat okoz. Viszont egyre inkább hangsúlyt kap a helyben történő csapadékvizek megtartásának fontossága is. A Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervben megjelent már a belvizek szerepének újraértékelése, de a régi vízjárta területek, lefűzött, vagy természetesen levágódott vízfolyások, újraélesztése, megőrzése is. Ezek kialakításai között jó néhány természet-közeli megoldással is biztosítható.



A Víz keretirányelv, a Folyógazdálkodási és a Vízgyűjtő-gazdálkodási terveknél is közreműködő civil szakmai szervezetek képviselői ezekről a témákról tartottak fórumot Szentgotthárdon. Napirendre került a program részletes bemutatása (Reflex), a VGT és az Árvíz Irányelv megismertetése (WWF), a duzzasztók emberi oldaláról való tájékoztatás (Szentgotthárd PH. és a helyi HE.), a Rába vízminőségének és a meder árvízi levezető-képességének alakulásáról való ismertető (PRONAS), rövid tájékoztatás az egykori folyó- és patakmalmok szerepéről (MOTKA), vetítés a Balaton vízkészlet-gazdálkodásáról (NABE), míg zárásul kiadvány-bemutató és tájékoztató a tervezési, kivitelezési folyamatokban való civil részvétel jogi lehetőségéről (Ökológiai Stúdió). A fórum kérdésekkel, válaszokkal és hasznos párbeszéddel teli órákkal egészült ki.

További Rábás képek ízlés szerint:








Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás