A Reflex által, múlt évben felmért és feldolgozott települési természeti védettségű területek egyike volt a nyúli „geológiai, botanikai, zoológiai értékek lelőhelye”. A Potyondi dűlőút melletti, 1999 óta védett terület érintetlenségét igazolta, hogy számos agresszív, tájidegen özönfaj (elsősorban bálványfa, akác és kanadai aranyvessző) helyet követelt magának ezen a kis területen. No meg az ember, több zsáknyi otthagyott szemetével. Helyi kezdeményezéssel, nyúli fiatalok és „öregek”, soproni középiskolások, egyetemisták és mi reflexesek estünk neki - két kézzel - a terület megtisztításába.

Sok szó esik az utóbbi években az önkéntességről. Valóban mi idősebb reflexesek is nosztalgiával gondolunk fiatalabb éveinkre, az akkori pezsgő tenniakarásunkra. Napjainkban is számos szép példa hozható fel az önzetlen munkavállalásra. Ezek közé sorolható a sok-sok élőlény (védett növények, állatok, elsősorban fészkelő és költő madarak) számára elzárt, helyi természeti védettség alatt álló nyúli löszdomb megtisztítása is.

A Reflex 2013-as felmérésében meghatározóan, jó és pontos helyismerettel rendelkező személy volt Györig Előd, 15 éves helyi diák, aki a Magyar Madártani Egyesület szorgos tagja. Előd ötlete volt, hogy a fészkelő, költőüreggel teli löszfalat ellepő kisebb-nagyobb adventív fákat szorítsuk vissza. Amennyire lehet, ritkítsuk meg azokat.

Kihasználva a tavasz adta jó időt az elmúlt szombaton a lelkes 15 fős csapat néhány óra alatt zsákolta a teherautónyi illegális hulladékot, majd az újnyitól a combnyiig vastagságú, oda nem illő fákat (százas mennyiségben) szorította vissza. Most már a gyurgyalagok, a mezei verebek, a vörös vércsék és az újra fényt kapó védett növények sokasága számára nyitva a „kapu”. Védettségük hosszú időre megalapozott.

Lajtmann József és Nagy Péter