Vannak olyan problémás csomagolóanyag fajták, melyek megelőzése elsősorban környezet- vagy egészségvédelmi szempontból lenne fontos. A műanyag-csomagolások közül ilyen a például a polivinilklorid (PVC). A PVC gyártása súlyos környezetszennyezéssel jár, használata és hulladékkezelése (különösen elégetése) egészségkárosítással veszélyeztet. A környezettudatos fogyasztó ezért következetesen kerüli a PVC-ből készült termékeket és csomagolóanyagot (a műanyag csomagolások alján ma már általában megjelenik, hogy milyen fajta műanyagról van szó). Egyébként PVC-be ma már élelmiszert csak elvétve csomagolnak.

Ha dönteni kell a kis- és nagykiszerelésű csomagolások között, akkor - hulladék megelőzési szempontból - kétségtelenül a nagy kiszerelés a jobb. Emellett szól az is, hogy a nagykiszerelésű termékek egységára általában kedvezőbb, mint azok kis kiszerelésű változata. Alapjában véve azonban az a legfontosabb, hogy az adott termékből valójában mennyire van szüksége? Tapasztaljuk, hogy ha a megvásárolt mennyiség nem kerül időben felhasználásra és megromlik, akkor mégsem volt jó döntés volt a nagyobb kiszerelés, vagy a kettőt fizet hármat vihet akció. Így nemcsak a csomagolóanyag, de a megromlott termék is hulladékká lesz.

Csomagolóanyagok nélkül ma már nem tudunk meglenni, hiszen védi, szállíthatóvá teszi az árut, illetve porciózza azt. Csomagolni tényleg muszáj – csakhogy a mai „modern” háztartásban keletkező szilárd hulladéknak már fele (!) elhasznált csomagolóanyag. Amit a vásárló a termékekkel együtt kénytelen megvenni. Hogy aztán előbb-utóbb a kukában végezze – ami megegyezik a csomagolóipar alapvető érdekeivel, hiszen ő - profitban gondolkodva - minél gyorsabban, minél több csomagolóanyagot akar eladni. Amihez neki újrahasználatra alkalmatlan, egyszer használatos csomagolásokra van szüksége. A kényelmes fogyasztók segítségével lényegében abból csinálnak erényt, hogy milyen gyorsan tudnak az értékes nyersanyagból hulladékot csinálni. Ne feledjük: az eldobó csomagolások elterjedése nem csupán a szeméthegyeket hizlalja, de rengeteg értékes alapanyag és energia megy velük örökre veszendőbe.

A háztakarítás, felújítás jó alkalom arra, hogy a feleslegessé vált holmiknak (kidobás helyett) új gazdát keressünk. Először rokonnál, ismerősnél próbálkozik az ember, ők - ha szükségük van rá - ingyen elvihetik. Van aztán, amikor inkább jótékonykodni akar az ember. Nem pénzre vágyik, hanem valami jó érzésre. Arra, hogy a számára feleslegessé vált ruhák elajándékozásával örömet okoz másoknak és jót tesz a környezetnek.