Finiséhez érkeztek a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv 2 szakmai, területi, társadalmi fórumai. Térségünk rendezvényei augusztus hónap második felében kerültek megrendezésre, így a Duna Részvízgyűjtő-gazdálkodási Terve, a Közép-dunántúli Középhegység karsztvizeinek állapotfelmérése, a Rába és a Hanság szakmai anyagainak ismertetése, valamint az Észak-dunántúli Vízügyi Igazgatóság programjainak specifikus területi fóruma.

 

Ahogy a balatonfüredi, úgy a győri fórumok előadásain is számos szakmai, társadalmi, területileg érintett érdeklődő vett részt. Külön említést érdemel a térségi programokat ismertető győri fórum, ahol számos települési polgármester és civil szervezeti képviselő tett fel kérdést, fogalmazott meg véleményt. A magyarországi civil vgt-munkacsoport az országos tervet, valamint a Duna részvízgyűjtő-vízgazdálkodási tervét véleményezte. (lásd. alább)

A rendezvények naponta 2-2 délelőtt-délutáni fórumot foglaltak magukba. A VGT 2 ismertetése mellett - az előadások tematikájához, illetve a meghívott társadalmi-szakmai körökhöz igazítottan - helyett kapott az Árvízi Kockázatkezelési Terv, valamint a Kvassay Jenő Terv 2015 is.

A fórumok előadásai, valamint jegyzőkönyvei (hozzászólások, válaszok) megtalálhatóak a www.vizeink.hu honlapon. Ugyanitt található a szeptemberi, immáron budapesti - speciális szakmai, tematikák szerinti - fórumok meghívói, programjai is. Ezeken szó esik az eredmények, intézkedések, mentességek bemutatása mellett, a természetvédelmi, a mezőgazdasági, az ipari, a települési vízgazdálkodási, a közlekedési és az energiaipari érintettségekről. Érdemes a fórumok részt venni, az ott elhangzó előadásokat meghallgatni, s azokhoz kérdést, véleményt, javaslatot tenni.

A civil vgt-munkacsoport véleményező anyaga

ÉRTÉKELÉS A 'VÍZGYŰJTŐ-GAZDÁLKODÁSI TERV 2015,'
DUNA RÉSZVÍZGYŰJTŐ VITAANYAG CÍMŰ DOKUMENTUMRÓL
2015.08.31-ei határidővel közzétett vitaanyag
ÁLTALÁNOS ÉS RÉSZLETES ÉSZREVÉTELEK

A több mint 400 oldalas dokumentumban elvész az információ a Dunáról. A 7-es 8-as fejezetben sok az általános információ és nehéz érdemi információt találni arról, hogy ennek tartalmából mi vonatkozik a Dunáról. Javasoljuk jobban kiemelni a részvízgyűjtőre vonatkozó konkrétumokat.

• A felszíni víztestek listáját, kategóriáit, típusba sorolását és főbb jellemzőit az 1-1 melléklet foglalja össze. Ebben a mellékletben az erősen módosítottságról szóló oszlopban sok vízfolyásnál x-et találunk, máshol pedig 'vizsgálat' megjelölés szerepel. A kettő között mi a különbség? A x-szel jelölt víztesteket is fogják minősíteni ebben az oszlopban? A Duna részvízgyűjtőn a jelentős vízfolyások között a 'Duna Sió-torkolat és országhatár közti szakasza' a táblázat szerint még vizsgálat tárgyát képezi. Azt javasoljuk, hogy ez a víztest ne kapjon erősen módosított minősítést. Az elmúlt években sok mellékágat és fokot helyreállítottak ezen a folyószakaszon, és vízellátásuk javult. A Budapest és Belgrád közti Dunán ez az egyik legjobb állapotú szakasz, viszonylag széles ártérrel, és gazdag vizesélőhelyekkel. Ha ezt a szakaszt erősen módosított állapotba sorolják, akkor mindenképp jelezni kell, hogy a jelentős méretű víztesten jó állapotú folyószakaszok, holtágak, mellékágak és fokok vannak, melyek vízellátását a jövőben is biztosítani kell.

• Az 1.4 mellékletben a 38. oldalon olvashatunk a víztest kijelölés felülvizsgálatáról. Itt szó van csoportként kijelölt víztestekről, melyek több vízfolyást is magukban foglalhatnak, és az olvasható, hogy ezek „tulajdonságát az elemekre (ágakra) külön-külön és összesítve is nyilván kell tartani". Javasoljuk, hogy ezt a feltételt olyan víztestek esetében is tartsák be, melyek különböző típusú vizeket foglalnak magukba, pl folyóvíz főmedre, mellékág, holtág, Ezek önálló számbavétele, vizsgálata és nyilvántartása azért fontos, mert nagyon különböző tulajdonságú vizekről beszélünk, melyek eltérő jellegét nyilván kell tartani. Példa a Duna Sió torkolat alatti szakasza, ahol nagyon sokfajta és egymástól eltérő jellegű vizek és vizes-élőhelyek vannak. A 7.1 mellékletben csak a kémiai állapotra szóló célkitűzések szerepelnek. Ebből nem tudjuk meg, hogy az összes szempont figyelembe vételével hol tűzték ki a jó állapotot és hol van mentesség.

• Az erősen módosított állapot meghatározásához az útmutatást az 1.4.3 fejezet és az 1-9 táblázat mutatja be. Ennek kapcsán fontos észrevételünk, hogy az 1-9 táblázatban lévő terhelések miatt ma nagyon sok víztest könnyen kaphat erősen módosított besorolást. A bemutatott terhelések viszont több esetben olyan jelentős emberi hatások, melyek esetében a társadalmi igények felülvizsgálatára is szükség van, mert a terhelést úgy érdemes orvosolni, hogy teljes egészében megszüntetjük, és nem csökkenteni próbáljuk a hatásait. Példa az ártér elvesztésének 50%-os, vagy a partszabályozással érintett partszakaszok 75%-os küszöbértéke. Ez mindkettő olyan terhelés, mely a folyóvizek döntő többségében lehetetlenné teszi, hogy a jelenlegi hullámtéren kívülre vizet juttassanak, a természetesen mélyfekvésű területeket elárasszák, és olyan tájgazdálkodási formákat vezessenek be, melyek igénylik a jobb vízellá-tást, és nem ártalmas nekik a vízborítás. A folyóvizek szabályozottsága, belvizek állandó levezetési igénye jelentős költségekkel jár, amit a helytelen területhasználatok (jellemzően mezőgazdasági termelés) érdekében végeznek melyek jelentős támogatással tudnak csak működni, vagy olyan infrastruktúra megóvása a céljuk, melyek akkor létesültek, amikor a folyókkal, vizesélőhelyekkel való gazdálkodásban nem szerepelt a célok között a víz visszatartása, az egykor vízzel borított területek állapotának helyreállítása.

Megítélésünk szerint ezek a javaslatok választ adnak a fejezetben szereplő két konzultációs kérdésre. Mindenképp fontosnak tartjuk, hogy a célok, mentességek, víztestek állapotának meghatározását megelőzően feltérképezzék az érintett társadalmi csoportok, piaci szereplők, gazdálkodók, ágazatok és szektorok elvárásait, és a különböző igényeket és szempontokat vitára bocsátva történjen a döntés előkészítés.

• A 2.1 fejezetben szükségesnek látjuk, hogy részletesebb leírás szerepeljen a Duna rész-vízgyűjtőről. Most csak néhány adat szól erről a szövegben, minden más mellékletben van, A 2.1 fejezetből hiányzik a Duna részvízgyűjtőre szóló következtetés. A következő megállapítást (60. old) javasoljuk pontosítani és kiegészíteni: „A nyilvántartás szerint a Duna-részvízgyűjtő területén lévő ivóvízbázisok közül mindössze 260 db közcélú vízbázis rendelkezik védőterületi határozattal. A határozattal nem rendelkező vízbázisok között nagyon jelentősek is vannak." A 260 db az összesnek hány százaléka? Melyek a jelentős, de határozattal nem rendelkező vízbázisok?

• A 2.4 fejezetből hiányoljuk annak leírását, hogy milyen beavatkozásokra és intézkedésekre van leginkább szükség a táblázatokban felsorolt védett területek állapotának javításához, vagy fenntartásához. Szintén hiányoljuk, hogy nem szerepelnek adatok arról, hogy a táblá-zatokban felsorolt védett területek közül hány függ kiemelt mértékben a vízellátástól, és ezek ökológiai vízigényét megállapították-e. A 2.5, 2.6, 2.7 táblázatot javasoljuk példákkal kiegészíteni, az adatok mellett fontos azt látni, hogy pl. a 247 összes érvényes FEV között van-e kiemelt jelentőségű.

• A 3.5.1 fejezetben javasoljuk több példával bemutatni a hajózás fejlesztése esetén lehetséges konfliktusos pontokat, például sarkantyúk építése, a beavatkozások lehetséges hatásai a medermélyülésre, erősödő hajóforgalom esetén hullámverés káros hatásai a partközelben, zátonyos élőhelyek eltűnése. Ezek mind olyan problémák, melyeket a hajózás fejlesztése érdekében tervezett beavatkozások előkészítése során szükséges megvizsgálni, és nem utólagosan a hatásaikat kezelni. Javasoljuk ezen kívül, hogy ebben a fejezetben utaljanak a 4.7 szerinti elemzés fontosságára.

• A természeti értékeket sújtó veszélyek és kockázatok jól szerepelnek a 6.3.4 fejezetben, de ebben sem olvashatunk arról, hogy milyen intézkedésekkel lehet ezeken az állapotokon javítani. A 6.3.4 fejezetben sok szektor közti ellentétre, és szemléletbeli különbségre fény derül, hiányoljuk a javaslatot arra, hogy ezeket az ellentéteket a tervezés során, vagy későbbi fázisban, projekt előkészítési és végrehajtási szinten javasolják a vitaanyag készítői orvosolni.

• A 6.3.4 fejezetben az olvasható, hogy a Duna „részvízgyűjtő víztől függő védett területeinek legnagyobb problémája továbbra is a vízhiány, annak ellenére, hogy több jelentős beavat-kozás is történt annak mérséklésére." Ez a megállapítás véleményünk szerint akkor helyes, ha kiegészítik azzal, hogy a vízhiányon kívül fontos probléma, hogy a víztől függő élőhelyeket elválasztották a folyóktól, és a mesterséges beavatkozások eredményeként jelentkező me-dersüllyedés miatt az átlagos vízállások esetén már nem kapnak annyi vizet mint korábban.

Elvárható, hogy az általános problémák közül kiemelje a tervezet a Szigetköz problémáját, nevezetesen azt a tényt, hogy az ökológiai minimumnak a felénél is kisebb dunai vízhozam növelését semmilyen jószándékú vízpótlási beavatkozással sem lehet megvalósítani.

• A 6.4 fejezet jól összefoglalja a víztestek állapotával kapcsolatos problémákat és okaikat. A hidromorfológiai problémáknál nem szerepel kellő hangsúllyal, hogy a szabályozott meder-forma, a parti kövezések, sarkantyúk, mellékágak elzárása miatt a folyók állapota leromlott, a hordalékhiány és a korábbi hordalék-kitermelés miatt jelentős medersüllyedés sújtja őket, leginkább a Dunát. Az árvízvédelmi töltések miatt rendkívül szűk hullámtéren mozognak a folyók. Ezek együttes hatása a legfőbb előidézője annak, hogy vízfolyásaink leromlott állapotban vannak. A folyóknak nincs lehetősége arra, hogy medrüket dinamikusan alakítsák, kilépjenek az egykori hullámtérre, és ott szétterítsék hordalékukat. Az árvízvédelmi töltése-ken kívüli, sokszor helytelen területhasználat és infrastruktúra jelenléte miatt fenntartott állapot jellemző, de ez a véges vízkészletek, és a víz mint természeti erőforrás kezelése szempontjából nem fenntartható gyakorlat.

A 6.21-es táblázatban a morfológiai problémák szerepelnek és a terhelések helyesen fontos, vagy jelentős minősítést kapnak, de az előző bekezdésben bemutatott javaslatok itt is hiányoznak.

• A 6.5.1.1 pontban a Hidromorfológiai problémák fejezet utolsó bekezdéséhez a következő megjegyzést fűzzük. „Ennek keretében a nagyvízi mederre vonatkozóan a kockázatok csökkentését és a védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik." – a mondatot javasoljuk kiegészíteni azzal, hogy a mentett oldali kockázatok csökkentését és védképesség fenntartását szolgáló intézkedési terv születik. A bekezdés úgy fogalmaz, hogy „A nagyvízi mederkezelési tervek és a VGT2 párhuzamosan kerülnek kidolgozásra és uniós követelmény a két terv összehangolása." Véleményünk szerint a nagyvízi mederkezelési terv az árvíz irányelv bevezetése során készülő árvízi kockázatkezelési terveknek csak egyik lehetséges intézkedési típusa. Számos más intézkedésre van lehetőség, melyeket a természeti környezet állapota, a társadalmi igények, az ökológiai vízigény, a költség-haszon elemzés, a kockázatok értékelése alapján kell kiválasztani. Az uniós követelmény nem a nagyvízi mederkezelési terv és a VGT2 tervezésének és végrehajtásának összehangolását követeli meg, hanem a két irányelv bevezetésének összehangolását, amiben a nagyvízi mederkezelés csak az egyik lehetséges alternatíva.

• A 6.5.1.1 fejezetben a kiemelt víztestek között a Duna alfejezetben a 222. oldalon megjelenik a nagyvízi mederkezelési terv (NMKT), ami összességében egyáltalán nem a folyó morfológiai állapotának javítását célzó beavatkozás. A szövegben sem illeszkedik a megelőző monda-tokhoz, és arról sincs leírás, hogy milyen elemekből áll az NMKT. Kérjük, hogy tisztázzák, miért került az NMKT ebbe a fejezetbe.

„A kis- és középvízszintek süllyedése miatt a korábbi sekélyvizű kavicszátonyok növényzettel benőtt szigetekké alakulnak, így fontos ívó- vízi és élőhelyek szűnnek, szűntek meg, s ugyanakkor új „ökológiailag aktív" parti zónák és ívóhelyek jönnek létre. Összességében azonban, a mellékágak feltöltődésének következtében a folyamat ökológiailag erősen negatív mérleget mutat,és kedvezőtlenül érinti a folyó árvízlevezető képességét is. A mellékágak gyakori kiszáradása, lefűződésük folyamata, értékes élőhelyek eltűnéséhez vezet. Az ezekből adódó árvízlevezető képesség lehetséges javításának a célja a Nagyvízi Mederkezelési Terv (NMKT) elkészítése." (222. old)

• 7. fejezet kapcsán észrevételeinket az országos vitaanyagra küldött véleményben foglaltuk össze. A 7. fejezetben nincs a Duna részvízgyűjtőre szóló önálló információ, de a 4.7 cikkely szerinti vizsgálatról minden víztest esetében fontos észrevételt tenni, ezért kérjük, hogy az országos anyagra írt véleményünket vegyék itt figyelembe.

• A 8.4-es táblázatban helyes intézkedéseket párosítottak a terhelés típusokhoz, viszont abban van hiányosság, hogy nemcsak a védett természeti területeken van szükség az ökológiai szempontok figyelembe vételére és az ökológiai értelemben minimális vízigény biztosítására. Az árvizek szempontjából mentesített oldalon lévő, egykor vízzel járt területeken mindenhol terhelést jelent a víz hiánya, ami a folyószabályozások eredménye. Ezek a vízvisszatartásra, extenzív mezőgazdasági termelésre, állattartásra, stb. alkalmas területek jelenleg elzártak a víztől, és a helytelen (víz levezetését igénylő) területhasználat miatt a száraz évek jelentős részében lehetőségük sincs vízhez jutni. Emiatt a mentett oldali területek országszerte szárazodnak, a természetes növénytakaró pusztul, a mezőgazdasági tevékenységre alkalmat-lanná válik a táj.

• Az intézkedési programban nem elég hangsúlyos az államközi szerződések, nemzetközi együttműködések szerepe (nincs is ilyen alfejezet), holott hatékony és költségkímélő megoldásokat biztosítanának. A Duna esetében a hágai Nemzetközi Bíróságnak a bős-nagymarosi ügyben hozott ítéletéről nincs szó a tervezetben. Holott az ítélet végrehajtásával - a kötelezettségként előírt magyar-szlovák szerződés megkötésével - lehetne a jelenlegi jogsértő vízmegosztást fölváltani a legalább az ökológiai minimumnak eleget tevő meg-osztással a dunacsúnyi gáton.

• A Duna részvízgyűjtő vitaanyagban és az országos vitaanyagban a kiegészítő intézkedések között találhatóak az alábbiak: '6.5.3 A parti növényzet állapotának javítása az árvízvédelmi funkcióval összehangolva; 6.8.3 Növényzónák részleges rehabilitációja, fenntartás (növény-irtás) jó gyakorlat szerint.' Javasoljuk, hogy a parti növényzet esetében tegyenek különb-séget az őshonos és az invazív növénytakaró között. A vízzel járt területek és hullámterek jó természetességű állapotához hozzátartozik, hogy őshonos növénytakaró és jó állapotú élőhelyek borítják. Ezekre szükség van a parti sávban, növényirtás ezek esetében nem jöhet szóba. Ellenben az invazív növényfajok távoltartására a jó természetességi állapot fenntartása érdekében is szükség van, támogatjuk azokat az intézkedéseket, melyek ezek eltávolítását vagy távoltartását segítik.

• Mik azok a kiemelt folyószakaszok, ahol leginkább konfliktus van a különböző szektorok között, és a VKI célok elérése emiatt nehézségekbe ütközik? A VGT2-ben a leginkább konflik-tusos folyószakaszok, vagy víztestek bemutatása szemléletessé tenné, hogy miért van szükség a problémák feltárására, és a megoldást milyen szempontokat követve érdemes megkeresni.

• A vitaanyagban a kiemelt víztestekről szóló fejezetben javasoljuk bemutatni a jellemző vízfolyások és víztestek ökológiai értékeit, melyeket a vizek jó állapotának megőrzése érdekében szükséges megőrizni. Ezen kívül javasoljuk felsorolni azokat a kockázatokat, melyek kezelése a víztestek jó állapotának elérését veszélyeztetik. Észrevételünk szerint a vitaanyagban ezeknek az értékeknek a megőrzése fontos hivatkozási alap, a víztestek állapotát minősítő indikátorokon kívül az élőhelytípusokat is érdemes megemlíteni a szövegben. Ehhez hasonlóan a kockázatokat azért érdemes külön bemutatni, mert ezekre érdemes választ adniuk azoknak az intézkedéseknek, melyeket a különböző víztestek esetében kivitelezésre javasol az anyag. A 3-as fejezetben a emberi tevékenységekből eredő terhelések nem feltétlenül egyeznek ezekkel a kockázatokkal. Az itt felsorolt kockázatok az adott víztestre vagy folyóra jellemzők. Ezek kezelése viszont a vizek jó állapotba hozása érdekében fontos.

• Duna esetében megőrzendő értékek (6.5.1.1 fejezet):
o zátonyos élőhelyek, szigetek megóvása; ártéri erdők természeti állapotának javítása.
• kockázatok (Duna):
o hordalékegyensúly és medermélyülés;
o a szigetközi szakaszon az ökológiai minimum felét sem elérő dunai vízhozam;
o nagyvízi meder levezető képessége érdekében tervezett mederrendezések;
o ÁKKT és NMKT keretében várható munkálatok; egyre hosszabb kisvizes időszakok a száraz időjárási körülmények miatt;
o mellékágak elszigetelődése a Dunán főleg a Budapest alatti szakaszon;
o hajózhatóság fejlesztése okán várható beavatkozások;

• Ipoly esetében megőrzendő értékek: A folyót kísérő galériaerdők, fás legelők, égerláp;
• nehézségek és kockázatok (Ipoly):
o hosszirányú átjárhatóság hiánya;
o jelenlegi árvízvédelmi töltéseken kívül a külterületeken a szántóföldi területhasználat jellemző szinte mindenhol, ami miatt ezeket a területeket vízmentesen kell tartani, és ez determinálja, hogy a folyó mentén hol lehet vízzel gazdálkodni és hol nem.
o villámárvizek többletvizeinek visszatartására nincs lehetőség;
o egyre hosszabb kisvizes időszakok fordulnak elő, melyek víztestek állapotának romlását okozzák;
o kockázat a nagyvízi meder rendelet betartása érdekében tervezett terepi beavatko-zás, ami jó állapotú élőhelyeket vagy víztesteket ronthat le.

• kisvízfolyások esetében a jó állapot eléréséhez szükséges, illetve ezeket kiegészítő tevékeny-ségek:
o mikroklíma javítása, parti őshonos növényzet állapotának javítása, vizet igénylő terü-lethasználatok bevezetése a patakok mentén;
• kisvízfolyásokat veszélyezteti
o szabályozott mederforma, villámárvizek kezelése miatt nagy volumenű árvízvédelmi beavatkozások; nincs vízmegtartásra lehetőség a patakok mentén és mindenhol szabályozott meder jellemző;

Budapest-Győr-Balatonföldvár, 2015. augusztus 31.

Gruber Tamás, vizesélőhely-védelmi programvezető, WWF Magyarország,
Lajtmann József vizes programvezető, Reflex Környezetvédő Egyesület,
Nagy Péter, projektvezető, Magyarország Természeti és Kulturális Örökségéért Alapítvány
Hajósy Adrienne, Nők a Balatonért Egyesület

Reflex-ház beosztása

EFOP - program

TOP - program

KEHOP - program

Papírkalkulátor

 

 

Megelőzési kisokos

 


 

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás