Annak idején több civil szervezettel együtt a Reflex Egyesület is ellenezte a győri Dunakapu téri mélygarázs megépítését. A tapasztalatok szerint mélygarázsok, parkolóházak belvárosi telepítése nem megoldja, hanem tovább fokozza a városközpontok gépjárműfogalmát és az általa okozott levegő- és zajterhelést. Győr esetében ehhez jöttek még az örökségvédelmi aggályok: az, hogy a beruházás lehetetlenné teszi a tér alatt feltárt páratlan középkori várfalrendszer bemutatását. Az Alapvető Jogok Biztosának most közzétett Vizsgálati Jelentése a Dunakapu téri beruházással kapcsolatban további visszásságokat tárt fel. Mivel a győri belvárosi mélygarázs- és parkolóház-építési program töretlenül fokozódik - félő, hogy az eddigi a környezetvédelmi-örökségvédelmi aggályainkhoz a jövőben már jogbiztonsági problémák is csapódhatnak. Ami senkinek sem jó hír.

 

Ami az AJB eljárását illeti: annak megindítását a Reflex még 2014 márciusában kezdeményezte. A mélygarázs azóta persze felépült. Meg le is épült: meg is repedt, el is ázott és még el is fog. Beadványunk elbírálása több mint két évig tartott. A lassú ügyintézés egyik oka nyilván az, hogy a Jövő Nemzedék Országgyűlési Biztos hivatala, mint olyan, megszűnt, a mostani AJB keretében megmaradt néhány munkatárs nehezen birkózik meg a környezetvédelmi ügyekkel. Hát ennyire telik.

Aki az örökségvédelmi aggályaink megalapozottságára kíváncsi, az talán menjen el Krakkóba és látogassa meg az ottani főtér (Gl. Rynek) alatt megnyílt földalatti múzeumot. Tekintse meg - ha tudja… Ha tudja - mert a „Tapintható történelem” c. kiállításra évi 2-300 ezer turista kíváncsi, nem árt tehát két héttel előtte jegyet igényelni.

Krakkó városa a 2005-ös főtéri ásatás eredményeként döntött úgy, hogy a középkori feltárás helyén nem modern városközpontot és nem betonmélygarázst épít, hanem inkább földalatti múzeumot rendez be. A földfelszín alatt négy méterrel, négyezer négyzetméteren kialakított interaktív multimédiás bemutató a feltárt eredeti „díszletek” és tárgyak között a középkori Krakkó mindennapjaiba varázsolja vissza a látogatót. Mindezt csak azért írtuk, hogy emlékeztessük az olvasót, hogy a Dunakapu téren feltárt várfalak láttán volt Győrben is olyan kezdeményezés, hogy azokat nem megsemmisíteni, betemetni és körbebetonozni kellene, hanem várostörténeti kuriózumként bemutatni. Talán egyszer eljő még a kor, mikor az aktuális helyi honatyák belátják, hogy elődeik mit mulasztottak, amikor nem hallgattak a helyi városvédőkre, környezetvédőkre és figyelmen kívül hagyták a műemlékvédelmi szervezetek szakvéleményét (az önálló örökségvédelmi hatóság akkor már megszűnt). Talán lesz olyan is, aki megbánja, hogy nem a krakkói példát választotta, hanem úgy vélte, Győr „Tapintható történelmét” nem holmi reneszánsz erődítménnyel, inkább egy motorizált betonteknővel kell izgalmassá tenni.

Ami a környezetvédelmet illeti: a Reflex beadványa - minthogy a mélygarázsról szóló döntést nem sikerült megakadályoznunk - az akkor már folyó építkezés zajával volt kapcsolatos.

Két sérelmünk volt: egy eljárásjogi és egy környezetvédelmi panasz kivizsgálását kértük.

Az ügyben most kiadott AJB-1130/2016 sz. vizsgálati Jelentés lényegében mindkettőben nekünk adott igazat.

Eljárásjogi szempontból jogsértőnek tartottuk, hogy zajvédelmi hatóságként a győri jegyző járt el és hozott alibi határozatot. Mivel a beruházás a város tulajdonában álló területen, a győri önkormányzat finanszírozásában valósult meg - véleményünk szerint itt alkalmazni kellett volna az eljárási törvény kizárásra vonatkozó szabályait. Tudniillik, hogy „az ügy elintézésében nem vehet részt az a hatóság, amelyiknek jogát vagy jogos érdekét az ügy közvetlenül érinti”.

Ezt a felvetésünket annak idején (és ebben az eljárásban is) a jegyző alaptalannak találta és azzal utasította el, hogy „Győr város Önkormányzata a beruházás engedélyezésében nem vett részt és a kivitelező Kft.-vel nem áll közvetlen kapcsolatban”. Ezen véleményét nagylelkesen a Környezetvédelmi Felügyelőség is osztotta (azóta az önálló Környezetvédelmi Felügyelőség is megszűnt).

Az AJB-nek erről más véleménye volt: az az álláspont, miszerint a jegyzőnek nincs köze az önkormányzathoz (és annak beruházásához) nem megalapozott. A jegyzőnek alkalmaznia kellett volna a kizárás szabályait, de nem tette. Így viszont „eljárásával a jogbiztonsági követelményével összefüggésben visszásságot okozott”. 

Beadványunk másik (szakmai) részében azt sérelmeztük, hogy a zajvédelmi hatóságként (jogtalanul) eljáró jegyző a kivitelezőnek gyakorlatilag „általános felmentést” adott a nappali és éjszakai időszakra előírt határértékek betartása alól. Nem csak munkanapokra, a nappali időszakra - de hétvégére, éjszakákra is. Méghozzá az egész építési időszakra - korlátozás nélkül.

Ami - az érintett lakók egészségvédelme szempontjából - problémás, hiszen az előzetes számítások az éjszakai időszakra (a 40 dB-es határértékhez képest) akár 19-21 dB-es túllépést (!!) is jeleztek.  

Tény, hogy maga a jegyző által (jogosulatlanul) felhivatkozott zajvédelmi jogszabály sem fogalmaz egyértelműen. Ilyenkor a zajvédelmi jogszabályt alkalmazó (ügyintéző, jegyző stb.) esetleg jogot értelmez, és netán megállapítja, hogy itt bizony nem „beruházásvédelmi” rendeletről van szó, hanem - miként azt az AJB, az Alkotmánybíróságtól idézi - „a határértékek meghatározásának elsődleges indoka, alapvető célja az emberre már káros rezgések és zajok korlátozása, az egészség védelme”.  Meg hogy „a zaj- és rezgésvédelem kapcsán előírt határértékek (…) az egészséges környezethez való jog garanciájaként fogható fel”.

Hogy ez alól az alkotmányos garancia alól bármelyik ügyintéző, jegyző stb. sajátos értelmezésével, idő- és decibel-korlátozás nélküli felmentést adhat? Nos, ez már a nem csak a polgárok egészségét – de jogbiztonság garanciáját veszélyezteti.

És visszásságot okoz. Olvasható az AJB idézett Jelentésében.

A Jelentés szövege az alábbi linkkel tekinthető meg: AJB-1130/2016 sz. Vizsgálati Jelentés

Szólj hozzá!


Biztonsági kód
Frissítés

Reflex-ház beosztása

Energizair

Ökoiskola

Okosuli

Zöld óvoda

Zöld ovi

Papírkalkulátor

Ökológiai lábnyom számítás

Ökológiai lábnyom számítás