Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség kiadta határozatát, mely szerint a péri repülőtér bővítése nem okoz jelentős környezetterhelést, így nem kell hozzá hatásvizsgálat. Egyesületünk ügyfélként vesz részt az eljárásban. A Reflex vezetősége - lényeges témáról lévén szó - titkos szavazáson többségi arányban úgy határozott, hogy megfellebbezi a felügyelőség határozatát. Egyben közöljük azt is, hogy amíg másodfokon nem születik döntés, az elnökségi határozat értelmében a témában nem nyilatkozhatunk. A fellebbezésünk teljes szövegét itt a honlapunkon hozzuk nyilvánosságra, melyből a szakmai érveinket bárki megismerheti.

Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőség

Budapest

Mészáros u.58/a.

Tisztelt Főfelügyelőség!

Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi Felügyelőség  9590-42/2012 számú határozatával a Győr-péri repülőtér várható fejlesztésével kapcsolatos előzetes vizsgálati eljárását lezárva megállapította, hogy – mivel a fejlesztés a környezetre nem gyakorol jelentős hatást – a részletes KHV lefolytatása szükségtelen.

Az eljárásban egyesületünk a Kvtv. 98.§ (1) bek. alapján ügyfélként vett részt.

A hozott határozatban foglaltak ellen – annak megváltoztatása érdekében - a törvényes határidőn belül

fellebbezéssel

élünk.

I n d o k l á s:

A hozott határozatból megállapítható, hogy a tervezett fejlesztés részben Natura 2000 védelem alatt álló területeten történik, annak négy hektár nagyságú részét érinti. A fejlesztés célja, hogy a repülőtér alkalmassá váljon az Audi beruházáshoz kapcsolódóan megugró cargo forgalom lebonyolítására. A ki- és beszállítandó teheráru forgalommal jelentősen megnő a műveletszám. Ez és főleg a gépek fogadása elképzelhetetlen a kifutópálya meghosszabbítása nélkül.

Szükséges volt továbbá vizsgálni a nagyobb gépek, illetve nagyobb forgalom okozta környezeti terhelések hatásait is.

Az eljáró hatóságok, illetve szakhatóságok megítélésünk szerint a felvetődő természetvédelmi illetve környezetvédelmi hatásokat nem vizsgálták meg elég körültekintően, így következtetésük is helytelen, illetve az alábbiak miatt jogsértő:    

1.     A kifutópálya hossza a bővítés után valójában nem 2030, hanem 2230 méter lesz, ami alapján viszont a tevékenység egységes környezethasználati engedélyhez kötött. Ennek kivédésére a terv a kifutópálya két végén 100+100 méter „biztonsági sávot” jelöl, amit nem számol bele a kifutópályába. Tekintve azonban, hogy a környezeti hatások a kifutópálya teljes hosszán jelentkeznek – az összes hosszba ez is beszámítandó. Egyes szakhatósági anyagok bele is számítják (l. vízjogi létesítési engedélyezési terv dokumentációjában 2. oldal), miként a R. 5.sz. melléletének 1.a.) pontja szerint is „a terület igénybevételének nagysága, ideértve a kapcsolódó műveletek, létesítmények területigényes” a mérvadó. Márcsak azért is, mert a tervezést a legkedvezőtlenebb viszonyokra illik elvégezni.

A fentiek alapján a fejlesztéssel kapcsolatos eljárást a 314/2005.(XII.25) Korm.sz. rendelet 1.sz. melléklete alapján kellett volna lefolytatni.

2.     Mindenképpen szükségesnek tartjuk határozat indoklásának 6. pontjában foglaltak, a fejlesztés táj- és természetvédelmi szempontjait értékelő részének felülvizsgálatát. Itt ugyanis a hatóság olyan alapvető dolgokat vitat, mint a Natura 2000 terület hivatalos jelölése, a jelölő gyeptársulás megléte, a jelölő fajok állatfajok jelenléte. Igaz, ez utóbbi ügyben maga sem biztos és felveti, hogy „ennek a vizsgálatát szükséges lefolytatni” . Szakértelme szerint az területen mégis itt élő állatok a zavarást már megszokták. A zavarás mértéke egyébként a fejlesztés hatására adott esetben a nagyobb gépek használata miatt „akár csökkenhet is, hiszen egy feladattal nagyobb mértékű feladat is megoldhatóvá válik”. Úgy látszik a hatóság nem tanulmányozta eléggé a fejlesztést követő várható műveletszámok nagyságát és megoszlását.     

Egyesületünk – az államtitkár úr által meghirdetett program alapján, Brüsszel Natura 2000 ügyekben hozott korábbi döntéseivel egyezően – kiemelt fontossággal kezeli a Natura2000 területek védelmét.

A szintén Natura 2000 területeken megvalósított gönyüi beruházás (E-On gázturbinás erőműve), illetve az elhíresült Audi fejlesztések során korábban szomorúan tapasztaltuk, hogy a győri természetvédelmi hatóság ezeket a területeket valójában nem tudja, vagy nem akarja megvédeni az ipari fejlesztésektől és – mivel közérdekűnek nem minősíthető beruházásokról van szó - erőfeszítéseit inkább a Natura 2000 területekkel kapcsolatos szabályokat tartalmazó 275/2004. (X. 8.) Korm. rendelet előírásainak mellőzésére összpontosítja. Ehhez képest a hatóság szakmai repertoárja jelen esetben csak annyiban újszerű, hogy most a Natura2000 besorolás megalapozottságának indokoltságát és minősítését is vitatja.

3.     A kifutópálya tervezett bővítéséből 68o méter Győr irányába esik, vagyis a repülőtér ennyivel közelebb kerül a városhoz. Közelebb kerül azonban ezzel a leszálló irányban, Győr-Sashegyen lévő nagytérségi kommunális lerakóhoz is. A területfejlesztési törvény hatályos szabályozása szerint a repülőtér és nagykapacitású lerakó között 15 km. védőtávolságot kell tartani (2003. évi XXVI. tv. 22.§)

Ez a távolság azonban a valóságban (az OTrT törvény kijátszása miatt) már eddig is 13 km. volt – vagyis a távolság most várhatóan tovább csökken, holott a hulladéklerakó üzemeltetésével kapcsolatos aggályok nem voltak alaptalanok (ami it releváns lehet: madárrajok megjelenése, a lerakó többszöri kigyulladása).

Bár mindez repülésbiztonsági és településbiztonsági (vagyon- és életvédelmi) aggályokat egyaránt felvet – a hatóság eljárásában ezt nem vizsgálta, a katasztrófavédelmi szakhatóság eljárásának nyoma nincs. Márpedig a 314/2005 (XII.25.) Korm.sz. rendelet 4.sz. mellékletének bl) pontja szerint, szükséges annak vizsgálata is, „hogy  a tevékenység megvalósítása szükségessé teszi-e területrendezési tervek vagy a településrendezési eszközök módosítását.”

4.     Szakmailag vitatjuk a (szak)hatóság azon megállapítását, miszerint a forgalmi struktúrájában alapvetően megváltozó, mennyiségében jelentősen megnövekvő nappali és éjszakai műveletszámok valóban nem okoznak nagyobb zajterhelést. Köztudott, hogy a nagyobb gépek (Győr irányából) korábban kezdik az ereszkedést és lassabban emelkednek, miként az is, hogy működtetésük nagyobb zajkibocsátással jár. Amit Győr-Gyárváros, Győr-Szabadhegy, illetve a leginkább üdülőterületként használt Győr-Sashegy várhatóan megszenved majd (miként Pér és Bőny lakói is). Bár a repülési zaj ellen köztudottan képtelenség hatékonyan védekezni, a hatóság semmiféle prevenciós (forgalomkorlátozó, vagy típuskorlátozó) rendelkezést nem alkalmaz és nem rendelkezik elfogadható monitoring rendszer kiépítésérőlsem.

A hathavonta előírt, előzetes bejelentéshez kötött és az üzemeltető által végzett/végeztetett zajkibocsátási mérések komolytalanok – azok eredménye előre megadható. Közismert az is, hogy - a tényleges gépforgalom, műveletszámok ellenőrizhetetlensége miatt – az utólagos modell-számítás eredménye sem megalapozott.

Érthetetlen, hogy a hatóság a jelenleg is ismert repülési adatok és fejlesztési prognózisok (és abból valószínűsíthető környezeti hatások) ellenére elfogadja a szakhatóság azon álláspontját, hogy a jelentősen megnövekvő forgalom ellenére a repülési zaj nem fog érzékelhetően növekedni, miként változatlanul megfelelőnek találta a „C” zajgátló övezetet.

5.     A határozat nem rendelkezik a havaria esemény azonnali jelentési kötelezettségéről és hogy milyen azonnali intézkedések szükségesek ilyen esetben a környezeti elemek védelme érdekében. A 314/2005 (XII.25.) Korm.sz. rendelet 4.sz. mellékletének e.) pontja szerint, szükséges annak vizsgálata is, hogy a „b) pontban számításba vett változatok környezetterhelése és környezet-igénybevétele (a továbbiakban együtt: hatótényezők) várható mértékének előzetes becslése a tevékenység szakaszaiként [6. § (2) bekezdés] elkülönítve, az esetlegesen környezetterhelést okozó balesetek vagy meghibásodások előfordulási lehetőségeire figyelemmel”.

A környezeti elemek és a lakosság egészségének védelme érdekében fontosnak tartjuk a fenti kérdéskörök részletes vizsgálatát, tisztázását. Ennek érdekében kérjük a hozott határozat megváltoztatását, az egységes környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatását.

Fellebbezésünk a Ket. 98.§ . (1) bekezdésén alapul.

A társadalmi szervezetek részére megállapított fellebbezési díjat a 33/2005.(XII.27.) KvVM sz. 2.§ /7/ bekezdés alapján számlájukra átutaltuk.

Győr, 2012. szeptember 24-én.

Lajtmann József

elnök